A Figyelő információi szerint a Földművelésügyi Minisztérium több pillérre helyezi a NAP-ot. (Jelenleg az ágazat 194 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe, a támogatás 101 milliárd forint. A GDP mintegy 12-14 százalékát az agrárgazdaság adja.) A tárca szerint nemcsak a hamarosan növekvő belső ellátás a cél, hanem a nagy (jelenleg hárommilliárd dolláros) export növelése is. Szakértők szerint megfelelő állami segítséggel, új agrártámogatási rendszerrel, a hozzáadott érték növelésével a kivitel a mainak több mint kétszerese, akár hatmilliárd dollár is lehetne.
A programnak abban is állást kell foglalnia, hogy a versenyszférában, tiszta piaci viszonyok között álljon helyt az ágazat, vagy támogatott, állami beavatkozással alakított pályán maradjon. (Raskó György ellenzéki politikus, ex-államtitkár szerint például az alapanyag-termelést is a versenyszférába kellene helyezni – a tárca véleménye szerint ez, miként az EU-ban sincs így, hazánkban sem járható út.)
Az alapdöntésnek megfelelően kell kialakítani a piacszabályozást és ennek intézmény- illetve információs rendszerét. Rögzíteni kell az agrártermelés illetve a kiszolgáló intézményrendszer finanszírozásának módját, az állami, a banki részvételt is.
(A pénzintézeteke jelenleg mintegy 104 milliárd forint hitelt helyeztek ki az ágazatba.) Eldöntendő, hogy lesz-e kedvezményes kölcsön az ágazat gazdálkodói számára, s hogy milyen agrár-hitelpolitikát követ majd az állam. Abban is dönteni kell, hogy a jövőben külföldi személy vehet-e földet Magyarországon. Emellett azt is meg kell határozni, hogy a mezőgazdaságnak milyen szerep jut a vidékfejlesztésben és a foglakoztatásban.
