Apénztárak számának gyarapodása 1996-ban lelassult, alig hetven új intézmény jött létre, ám az összesített taglétszám immár félmillióra rúg, a működő intézmények befektetéseinek záróállománya pedig az év végén jócskán meghaladta a húszmilliárd forintot. A létszámbővülés javarészt a már korábban meglévő pénztárak új belépőinek köszönhető, mint ahogyan a vagyonosodás is elsősorban a szélesedő tagságnak, s nem annyira az emelkedő hozambevételeknek tulajdonítható – tudtuk meg Párniczky Tibortól, a Pénztárfelügyelet elnökhelyettesétől. Bár a felügyelethez mind több jelzés érkezik a kisebb pénztárak beolvadási szándékáról, ezekből mind ez idáig alig egy-két esetben lett konkrétum.
A működő intézményeken belül változatlanul döntő súlyt képviselnek a nyugdíjpénztárak. Abból a 253 pénztárból, amelyek adatait a felügyeletnél már feldolgozták, 220 a nyugdíjpénztár, s ezeknél összpontosul a tagság és a befektetések 99 százaléka (a kiértékelt körben lévő 33 egészség-, illetve önsegélyző pénztárnál összesen 4 ezer tagot és 40 millió forintnyi vagyont regisztráltak).
A nyugdíjpénztárak legfőbb mozgatórugója továbbra is a munkáltatói hozzájárulásokban keresendő: tavalyi 25,3 milliárdos összbevételükből ez a tétel 8,3 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó működési kiadások elérték a befizetések 6 százalékát. Ez a mérték, bár az optimálist meghaladja, az elnökhelyettes szerint korántsem magas, a pénztári átlaglétszám ugyanis még mindig alacsony. Több mint félszáz pénztárnál a százat sem éri el a tagok száma. Az ötezer fős taglétszámot – a tervek szerint az új nyugdíjrendszer kötelező pénztári pillérének csak legalább ekkora intézmény lehet oszlopos tagja – jelenleg 25 pénztár éri el. Párniczky szerint a modell már ennyi intézménnyel is működne, azonban ennél többre, 50-100 pénztárra számítanak.
A 220 nyugdíjpénztár közül egyébként 139 területi, 56 munkahelyi, 25 pedig ágazati-szakmai alapon szerveződött. Jelenleg csupán három pénztár vagyona haladja meg az egymilliárd forintot, míg 15 intézmény százezer forintot sem tud felmutatni. Vagyonuk döntő többségét – a korábbiakhoz hasonlóan – továbbra is állampapírokban fialtatják a pénztárak, ezzel tavaly átlagosan 26-28 százalékos hozamot értek el. A befektetéseknél tehát továbbra is konzervatív, biztonságra törekvő stratégia érvényesül. Közel ugyanannyi pénztár tevékenykedik vagyonkezelővel, mint anélkül. Az elért hozam egyébként az előbbiek esetében némiképp magasabb – ebben közrejátszik, hogy néhány vagyonkezelős pénztár bátrabban vásárolt papírokat a Budapesti Értéktőzsde tavaly év elején kezdődött hosszának idején. A készpénzben, bankszámlán tartott összegek aránya állandó és alacsony, ami azt is mutatja, hogy manapság még csak a költségeket fizetik a pénztárak, a szolgáltatási időszakhoz, a folyósításokhoz még nem érkeztek el.
A felügyelet tevékenysége eddig főként a problémák elhárítására szorítkozott, idén azonban már a rendszer biztonságának a növelése a cél. Ennek egyik alapvetése az egységes, nettó eszközértékelésen alapuló hozamszámítás elterjesztése – az erre vonatkozó szabályozást e héten kapják kézhez a pénztárak. Az intézményeknek a jövőben közzé kell tenniük, ha a hozam kalkulálásában eltérnek az alapelvektől, s egységes formában kell majd vázolniuk gazdálkodási terveiket is.
