A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt létrejött paktum – amelyhez hosszas hezitálás után az Egyesült Államok is csatlakozott – becslések szerint a távközlési világpiac bevételeinek 95 százalékát érinti. A szektor tavalyi bevételeit 670 milliárd dollárra teszik. Az ezredfordulón azonban a távközlési ágazat az ENSZ Nemzetközi Távközlési Szövetségének (ITU) számításai szerint már 1200 milliárd dolláros forgalmat bonyolíthat le.
Az egyezmény az aláíró országok parlamentjeinek – köztük a magyarnak – a jóváhagyása után, 1998-ban lép életbe. A megállapodás először utalja a WTO hatáskörébe a távközlési szolgáltatásokat és azok szabályozását. Szakértők úgy vélik, hogy a cégek büdzséjében a munkabérköltség után a távközlési és adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadások jelentik a legnagyobb tételt. Márpedig a szabad verseny látványosan csökkentheti a telefonszámlákat.
Magyarországon a belső piac megnyitása gyakorlatilag már megtörtént – a vezetékes szolgáltatásokban a helyi koncessziósok megjelenésével, illetve a GSM rendszerű mobiltelefon-társaságok kereskedelmi szolgáltatásának beindulásával. A magyarországi piacfelszabadító elképzeléseket WTO-körökben az egyik legradikálisabbnak tartják, ezért hajlanak arra, hogy elfogadják: a magyar állam bizonyos hányadot a jövőben is meg kíván tartani magának a részben magyar kézben lévő távközlési társaságokban.
