A tb-járulékrendszer körüli kormányzati sürgölődés végeredménye a “technikai módosítás” értelmezhetetlen tartalma miatt ma még ismeretlen. Az erőviszonyok kiegyenlítettsége mindenesetre azt sejteti, hogy egyik szélsőséges megoldásnak – a jelenleg érvényben lévő rendszer fenntartásának, illetve a változások megsemmisítésének – sincs esélye.
A kormány által létrehozott, a tb-járulékrendszert vizsgáló bizottság eredeti feladata valóban technikainak nevezhető problémák górcső alá vétele volt: itt kellett volna utólag összehangolni a tb-járulékokat és az adózást szabályozó törvényeket. A két törvény egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt ugyanis – a törvényalkotó szándékával ellentétben – jelenleg nem kell járulékot fizetni a kis összegű, 3000 forint alatti kifizetések, illetve a nem vállalkozó természetes személytől kapott jövedelmek után. Mindkét esetben az a probléma, hogy e jövedelmek után nem kell adóelőleget fizetni, s így ezek a törvény betűje szerint nem is tekinthetők szja- és így járulék-köteles jövedelemnek. Hasonló problémát vet fel a cégautó használata, amely után nem adóelőleget, hanem havonta szja-t fizetünk.
A heves tiltakozások és a számtalan alkotmánybírósági beadvány miatt a bizottság által megvitatandó kérdések már egészen más súlycsoportba kerültek, a technikai probléma kifejezés viszont megmaradt. Ezt a szót használta a miniszterelnök; László Csaba helyettes államtitikár, PM-szóvivő; és az ügyben feltűnően kompromisszumkész SZDSZ is.
Maximum a minimálbér fele
A tiltakozási hullám középpontjában a főállás mellett kiegészítő tevékenységet végzők és a társas vállalkozások 45 százalékos járuléka, illetőleg a járulékok minimuma áll. Kormányzati körökben pillanatnyilag teljes az egyetértés abban, hogy az eltérő típusú – megszerzett – jövedelmek eltérő járulékoltatását meg kell szüntetni, vagyis az erre vonatkozó lépések visszavonása nem várható.
Más a helyzet a meg nem szerzett jövedelmekkel, vagyis a járulékminimumokkal. A kisebbik kormányzópárt szakértői most azt tartanák helyesnek, ha a minimálbér helyett e körben csak a minimálbér fele után kellene járulékot fizetni. Az SZDSZ szerint túlságosan nagy terheket ró a vállalkozókra az a szabály is, amelynek értelmében a minimális járulékot minden nem főállású jogviszony után meg kell fizetni. Ezért javasolják azt is, hogy a főállás mellett csak egyetlen jogviszony után kelljen a minimumot megfizetni.
Az SZDSZ által javasolt – becslések szerint 4-5 milliárdos bevételkiesést okozó – könnyítések jó eséllyel keresztülmehetnek a kormányon és a parlamenten, ám az Alkotmánybíróság a szabaddemokratáknál is nagyobb hatású visszavonulót fújhat járulékügyben. A testület egy korábbi határozata ugyanis kimondja, hogy feltételezett jövedelmek után nem szedhető járulék.
Az OEP titkolózik
Az újonnan teljes járulék alá vont jövedelmek miatti felháborodásban viszonylag csekély nyilvánosságot kapott az a tény, hogy 1997. január elseje óta nem kaphat adó-visszatérítést vagy állami támogatást az a cég vagy magánszemély, amelynek köztartása van. Az ilyenek visszatérítendő adóját az APEH egyből átutalná a hitelezőnek, már ha lennének pontos adatai.
A járulékbehajtást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonban az eddigi nyilatkozatok szerint nemigen akar adatokat szolgáltatni adósairól az APEH-nek. Simsa Péter, az alapot felügyelő önkormányzat alelnöke szerint az OEP-nek az 1975/II-es tb-alaptörvény tiltja, hogy adósairól bármely nem társadalombiztosítási szervnek adatokat szolgáltasson. Az inkriminált 199/E paragrafus 4. bekezdése ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az OEP csak törvényi felhatalmazással, jogszabály által meghatározott céllal tehet ilyet. E paragrafus 6. bekezdése egyben meg is adja a szükséges felhatalmazást, amikor kimondja: a tájékoztatás joga az adóigazgatást is megilleti, az adó és adó jellegű befizetések teljesítésével, illetőleg ezek ellenőrzésével összefüggésben.
A törvény félreértése azt mutatja, hogy az OEP nem akar adatokat szolgáltatni 566 ezer adósáról és az ezek által be nem fizetett 230 milliárd forint körüli járulékról, holott e forrásból igen jelentős bevétele származhatna. Szakértők ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy az OEP szeretné elkerülni a nem mindig pontos nyilvántartási rendszere miatt várható felháborodást, a szervezet felügyeletét ellátó munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek pedig nem szívesen vállalnák magukra az esetleg bekövetkező csődhullám ódiumát.