Gazdaság

KESERVES LÉPÉSEK

Az államháztartási reform folyamatába illeszkedő lépés Adóreform A területi önkormányzatok létrehozása A társadalombiztosítás önkormányzati alapokra helyezése A jegybanktörvény Az Állampapír Kibocsátó Iroda (az Államadósság Kezelő Központ elődjének) létrehozása A társadalombiztosítás megtisztítása a nem biztosítási alapú juttatásoktól Teljesítményfinanszírozás az egészségügyben Közbeszerzési törvény A kincstár felállítása Az elkülönített állami pénzalapok számának radikális csökkentése A felsőoktatási tandíj bevezetése A családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj rendszerének átalakítása A nyugdíjkorhatár felemelése Az MNB úgynevezett nullás adósságának átvezetése a költségvetésbe A nyugdíjrendszer reformja
Az új megoldás életbelépésének éve 1988. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997.
A Figyelő értékelése Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetése alapvető fontosságú volt a korszerű adórendszer kialakítása érdekében. A demokratikus intézményrendszer kiépítésének szerves része, ám sem a finanszírozási rendszer, sem pedig a feladatkörök kijelölése nem tekinthető véglegesnek. Alapvetően elhibázott, mivel a döntési jogokat a tb-önkormányzatokhoz, míg a felelősségi köröket a kormányhoz és az országgyűléshez helyezi. Lényegében puha költségvetési korlátot enged. Piaci alapra helyezi a költségvetés finanszírozását, aminek egyben korlátot is állít. Az államadósság kezelésének intézményesítése az államigazgatási szférában. Az átlátható feladatkörök kialakításához, a tb profiltisztításához nélkülözhetetlen technikai jellegű módosítás. Anélkül avatkozik be a finanszírozási rendszerbe, hogy magát az ellátórendszert megváltoztatná. Megteremti a feltételeit és eljárási rendjét annak, hogy a közösségi beruházások és beszerzések elvileg tisztán és átláthatóan folyjanak. Olcsóbbá, tervezhetőbbé és átláthatóbbá teszi a költségvetési szféra finanszírozását, ellehetetleníti az egyes intézmények túlköltekezését. A törvényhozás előtt rejtve maradó minisztériumi „házikaszszák” és lobbypénzek felszámolása, illetve integrálása a központi költségvetésbe elvileg tisztább, ellenőrizhetőbb és áttekinthetőbb viszonyokat teremt. A képzés költségeinek részbeni áthárítása a hallgatókra nem párosul az állami ösztöndíj reformjával és a hallgatói hitelrendszer kialakításával — így rontja a társadalmi esélyegyenlőséget. A szociális ellátást a rászorultság elv alkalmazása irányába módosítja. Mind demográfiai, mind finanszírozási megfontolásokból elkerülehetetlen. A tényleges költséghelyen feketén-fehéren kimutatja a deficitek miatt felhalmozódó államadósság kamatterheit. Elkerülhetetlen, mint a nyugdíjkorhatár felemelése. Egyben élénkíti a tőkepiacot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik