Magyarország várható 1997. július elsejei csatlakozása a szabadkereskedelmi övezethez féléves csúszás az eredetileg tervezett időponthoz képest. A hírek szerint a brüsszeli Bizottság tisztségviselőinek kompromisszumkészségét nagy részben az magyarázza, hogy hazánkon kívül – más-más okokból – Lengyelország, a balti államok és Románia szakértői is országuk későbbi csatlakozása mellett érveltek. Az EU-ban működő iparvállalatok mindenesetre már hosszú ideje szorgalmazzák a páneurópai kumulációs rendszer létrehozását. Kétségtelen az is, hogy Magyarországnak nem jött rosszul, hogy nem egyedül marad ki átmenetileg a szabadkereskedelmi övezetből. Információink szerint elsősorban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) érvelt a július elsejei határidő mellett, mivel a tárcánál úgy vélik: a 6 százalékos vámpótlék azonos idejű megszüntetése, valamint a vállalati alkalmazkodás az új körülményekhez egyaránt a halasztás mellett szól. Az ipari, a pénzügyi és a külügyi tárca végül egységesen a július elsejei csatlakozást javasolja a kormánynak. Dienes-Oehm Egon, a KüM főosztályvezetője eközben nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kumulációs rendszer mégsem január elsejétől, hanem csak néhány hónapos késéssel lép életbe.
