A magyar agrárpolitika – és az ennek megvalósulását segítő agrártámogatási rendszer – az átalakulási folyamat gyorsítását, a modernizáció elősegítését, az új vállalkozások anyagi-műszaki bázisának kiépülését igyekszik szolgálni. Prioritásai: az agrártermékek piacrajuttatása, az EU-hoz való csatlakozásunk előkészítése és a kedvezőtlen adottságú térségek gondjainak enyhítése.
A jövő évi agrártámogatások fontos rendezőelve lesz a gazdaságos, hatékony export bővítésének és a termelés modernizációjának ösztönzése, a finanszírozási feltételek javítása, az integráció és a szövetkezés támogatása, a kedvezőtlen adottságú térségek kiemelt kezelése. Új elem a szövetkezés és a termelési integráció kiemelt támogatása, valamint az, hogy a tevékenységükről információkat közlő és adózó vállalkozások 1997-től előnyben részesülnek.
A piacszabályozási blokk jövőre is a korábbi évek nagyságrendjének megfelelő forráshoz jut, azonban a függőben lévő WTO-vita bizonytalan kimenetele miatt egyelőre nem lehetséges a normatív exporttámogatási kulcsok meghatározása. Lényeges változás azonban, hogy a jövő év elejétől regionális és szezonális kulcsokat, exporttámogatási ösztönzőket alkalmaznak, oldva ezáltal a rendszer merevségét. Több lesz a piacrajutást segítő beavatkozásra fordítható pénz, így több jut majd a termékcsoportos marketingprogramokra, az exporthitelek kamattámogatására.
GATT-konform megoldások
A termelési támogatások között kiemelt jelentőségűvé válhat a biológiai alapok fejlesztése, az állattenyésztés támogatása, a szaktanácsadás, a mezőgazdasági biztosítás és a biogazdálkodásra való áttérés ösztönzése.
Mindemellett fontos cél marad a termelés anyagi-műszaki bázisának modernizálása, a beruházások ösztönzése, a melioráció- és öntözésfejlesztés támogatása, valamint a kedvezőtlen adottságú térségek kiemelt dotálása.
Az 1997-es agrártámogatási rendszer markáns változása azonban, hogy az agrárpiac-szabályozás eddig legfajsúlyosabb tételét adó exporttámogatás jelentősége jövőre csökken. A folyamatban lévő GATT-egyeztetés ugyan változtathat jövő évi lehetőségeinken, várhatóan azonban kevesebb termék részesülhet normatív exporttámogatásban.
A közvetlen exporttámogatásokkal szemben előtérbe kerülnek az energia-, illetve szállítási költségtérítések, valamint a minőségi termelést és árualap-előállítást ösztönző egyéb megoldások. GATT-konform intézkedésként bizonyos exportcélú kiszállítások esetén az export gazdaságosságát csökkentő állat- és növényegészségügyi szolgáltatások díjait, a tárolási költségeket az állam részben megtéríti, kompenzálja. Új elemként jelenik meg a termékcsoportos marketing és a promóciós tevékenység agrárpiaci ösztönzési rendszeren belüli támogatása, valamint az exporthitelek kamatainak részbeni megtérítése.
A piaci zavarok megelőzése érdekében a tervek szerint nő az intervenciós készletezés súlya. Kardinális kérdéssé válik a gabonaárak stabilizálása, megmarad a gabonafélék termelését segítő állami garancia.
Az agrárfinanszírozás könnyítésére tovább működik a kamattámogatási rendszer. De, hogy a korábbiaknál hatékonyabb beavatkozást jelentsen ez a szisztéma, a termelést koordináló és finanszírozást könnyítő integrátorok is kamattámogatásban részesülhetnek.
Támogatásra számíthatnak a biológiai alapok védelmét és fejlesztését szolgáló beavatkozások, valamint az alapvető állattenyésztési ágazatok minőségi fejlesztését célzó intézkedések is. A szaktanácsadás 1997-ben is élvezi a központi támogatás előnyeit, mindemellett a támogatás a szaktanácsadási tevékenység informatikai fejlesztéséhez, az információáramlás felgyorsításához is segítséget kíván adni. A termelési biztonság érdekében továbbra is támogatják a mezőgazdaságban kötött biztosításokat, és ösztönzik a biogazdálkodásra való áttérést. Fontos versenyképességi elemként vezetik be a szövetkezés – a hitelszövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások és a termelő típusú szövetkezetek – támogatását.
Fontos agrárérdek megvalósulását segíti a földhasznosítás 1997. évi támogatása. Változást jelent, hogy a támogatott kör feltehetően szűkül, majd megszűnik a leggyengébb területeken folyó termelés földhasznosítási támogatása.
Beruházási támogatások
A gép- és építési beruházások támogatása révén a tárca a termelés és elsődleges feldolgozás anyagi-műszaki modernizálásához kíván hozzájárulni. Az erőgépeken túl a speciális szállítóeszközök is bekerülhetnek a támogatott körbe. A korábbi években ismertté vált körben támogatja a tárca az építmény-beruházási tevékenységet, így a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, vadgazdálkodás és erdészet, valamint a halászat területén. Emellett 1997-ben is támogatás igényelhető a hús- és halfeldolgozással kapcsolatos beruházásokra, a baromfifeldolgozásra és a zöldség-gyümölcs feldolgozást elősegítő építési beruházásokra. A támogatást egyrészt a beruházás költségeinek meghatározott százalékában határozzák meg, másrészt a beruházáshoz felvett hitelek kamatainak részbeni megtérítésére (kamattámogatására) szorítkozik.
Az 1997. évi beruházástámogatás céljai közé tartoznak a kiemelt termeléspolitikai célkitűzések, az integrációt szolgáló fejlesztések, illetve a kedvezőtlen adottságú vidékeken történő beruházások. Egyéb támogatási célok megvalósulását is szorgalmazza az agrártámogatási rendszer. Támogatandó lesz az agrárinformatikai rendszer továbbfejlesztése, a nagybani piacok kiépítése, a vidékfejlesztés EU-konform támogatási rendszerének kidolgozása, de támogatást kaphatnak a termőföld-koncentrációt szolgáló önkéntes földcserék, a termőföldvásárlás és a termőföldek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló intézkedések is.
A jövő évi támogatási rendszer kiemelten támogatja a földtulajdon koncentrálódását, ugyanakkor az agrárkormányzat törekszik a földtörvény gazdasági tevékenységet, ésszerű földkoncentrációt gátló rendelkezéseinek megváltoztatására is. Így a tartós földbérlet határidejének kitolására, a jogi személyek, legfőképpen a mezőgazdasági szövetkezetek földvásárlási jogának deklarálására, továbbá arra, hogy a beruházási tevékenységhez szükséges földterületeket meg lehessen vásárolni.
A jövő évre tervezett – termelésfejlesztést, technikai korszerűsítést célzó – beavatkozások több ponton méretkorláthoz kötik a támogatást. Így az előzetes elképzelések szerint a gépberuházásoknál előnyt élveznének azok a gazdaságok, amelyeknél a támogatással vélhetően hatékonyabb lesz a gabonatermelés. A meliorációs támogatásokat pedig ott engedélyezik elsősorban, ahol ezek révén hatékony birtok- és táblaméret alakítható ki.
A földkoncentrációt ösztönző támogatási elképzelések azonban önmagukban, az 1994-ben elfogadott földtörvény alapos átszerkesztése nélkül nem sokat érnek, ezért a kormány – az előzetes tervek szerint – még ez évben foglalkozik a földtörvény módosításával.
Kevesebb, mint az idén
A költségvetési vita jelenlegi állapota szerint az agrártárca fejezeténél 88 milliárd forint van betervezve célzott támogatásra, ez 12-13 milliárd forinttal alacsonyabb a tárca által hónapokon át szorgalmazott keretnél, és legalább 40-50 milliárd forinttal szerényebb az érdekvédelmi szervezetek által minimális szükségletként kalkulált és a szintentartást célzó igénynél. Az idei év várható támogatásfelhasználása – a tervezettől eltérően – megközelítheti a 99 milliárd forintot, így a jövő évi büdzsé még nominálértékben is jelentős támogatáscsökkenést mutat. A 88 milliárd forintos támogatást a korábbi elkülönített földművelésügyi alapok (a földvédelmi, az állattenyésztési alap, erdészeti, vadgazdálkodási alap) egészítik ki.
Fontos tényező, hogy a már korábban hozott intézkedések (hosszú vagy középtávú fejlesztési támogatások) 1997-re áthúzódnak. Így jelentős hatással lesz az olyan, 1996 második felében meghirdetett, de pénzügyi realizálását tekintve 1997-ben megvalósuló PHARE IPP program, amely az 1996. évi fejlesztési támogatások addicionális forrása (s amelynek nagyságrendje mintegy 5,7 millió ecu, azaz körülbelül 1,2 milliárd forint). A beruházások előkészítéséhez, lebonyolításához kötődő, de tőkepótlásként is funkcionáló pénzalap igénybevételének előfeltételei között hiteligénylés is szerepel. Ennek révén az IPP program katalizátorként működik, hisz a banki pénzforrások kényszerű bevonását jelenti az, hogy a támogatásigénylés alapfeltétele a hitelfelvétel. A Mezőbank e program keretén belül 8,5 millió ecu-t, azaz mintegy 1,7 milliárd forint kiegészítő forrást mobilizál.
Piacnyitási alternatívák
A GATT-megállapodás drasztikusan szűkíti exporttámogatási lehetőségeinket, ezért 1997-től exporttámogatás megvonásáról, illetve ennek a pénznek más csatornákba való tereléséről, nem pedig az exporttámogatás növeléséről, illetve reálértékének megőrzéséről kell gondolkodni. Mire lehet akkor áldozni a külpiaccal kapcsolatban? Elsősorban az agrárdiplomáciai nyitásra, a fizetőképes alternatív piacok hitelgarancia-biztosítására (szóba jöhető területek: a délszláv térség és a fejlődő piacok).
Fontos az agrártermékek marketingjének fejlesztése, a kapcsolatépítés, a nagy nyugat-európai kereskedelmi láncok “megdolgozása”. Ugyanilyen lényeges az exporttámogatás nélküli vagy alacsony támogatásigényű agrárexport alternatív lehetőségeinek feltárása, az agrárpolitikai nyitás, a termékválaszték színesítése, a komplementer termékkínálat bővítése, az alacsony támogatási igényű termékkör fejlesztésének GATT-konform támogatása.
Egykor jelentős, de mára elfelejtett piacaink célzott megdolgozási programjának kidolgozása, a kapcsolat-újrafelvétel, a piackutatás megszervezése is időszerű. E körbe tartozhat például az egykori NDK területén a magyar termékek iránti nosztalgia kihasználása, s erre építve új piaci stratégia kialakítása.
Termeléspolitikai érdek, versenyképességet megalapozó lépés lenne az elöregedett, versenyképtelen terméket előállító ültetvénykultúrák programszerű felújításának gazdaságszervezési eszközökkel való segítése (kutatás, szaktanácsadás, integrált termesztés és annak járulékos háttere, mint a faiskolai rendszer kiemelt támogatási rendszere és a raktározás, illetve csomagolástechnika fejlesztése).
A program kialakítására és befejezésére csak az EU-csatlakozásig van ideje az agráriumnak, ezt követően a “korábban ébredő” EU-tagországok terméktöbblete – vámvédelem nélkül versenyképtelenné teszi a hazai termelést. Kifizetődő volna áldozni a termelés technikai feltételeinek javítására, az öntözéstechnológiai elemek kiemelt támogatására, az állatenyésztésben a szaporítóanyagok beszerzésének könnyítésére, az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzési díjtételek, termékvizsgálati díjak támogatásból való finanszírozása.
Segíteni a finanszírozást
Az agrártermelés finanszírozásán sokat lendít majd a földhitelintézet felállítása, a jelzálogok másodlagos piaca. Célszerű lenne az ügyletfinanszírozás premizálása a kereskedelmi bankoknál.
A pénzügyi infrastruktúra fejlesztése, az integrátorok feltőkésítése, a pénzügyi szolgáltatásokat is végző (Raiffesen típusú) önsegélyző szövetkezetek elterjedésének szorgalmazása, központi támogatása ugyancsak lendíthet az árutermelés finanszírozásán.
(A szerző a Földművelésügyi Minisztérium tanácsosa.)
