A vitrinben a vasfüggöny egy darabján, Kacziba és Pintér urak fényképén kívül többek között egy század eleji szakkönyv látható: A nyomozati eljárás nehézségeiről. Az elkövetkező időkben Kiss Ernő ezredesnek minden bizonnyal sokszor eszébe jut majd ez a könyvcím – elég, ha csak arra gondolunk, hogy ő is részt vesz majd azokon a kormányfő vezette havi tanácskozásokon, amelyeken “áttekintik a gazdasági jellegű szervezett bűnözés elleni területen végzett munkát”.
Nem tart attól, hogy új posztjából fakadóan politikai játszmák részesévé válhat?
– Nem, mert jogi végzettségem is van, s azon kevés rendőrtiszt között tudhatom magam, aki ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgával is bír. Az említett tanácskozásokat én úgy tekintem, hogy a kormány szeretne közvetlen információkhoz jutni erről a területről. Az esetleg itt felvetődő ügyek kapcsán pedig meg kell vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a tényállásnak, a vizsgálat megindítása törvényesen megalapozott-e. Ha ezzel ellentétes jelenségeket tapasztalnék, akkor azonnal lemondanék. Hozzá kell tennem, hogy a rendszerváltozás óta a saját szakterületemen politikai nyomásgyakorlást nem tapasztaltam.
Ki kérte fel?
– Pintér Sándor hívott, s amikor megkérdezte, elvállalom-e, megtiszteltetésnek vettem – s ez nem tiszteletkör kíván lenni. Azonnal igent mondtam, nem szabtam semmilyen feltételt.
Talán kicsit sértő is lett volna, ha nem Önt kérik fel?
– Úgy érzem, ha mást kértek volna fel, el kellett volna gondolkoznom azon, hogy valamit valahol nem csináltam jól.
Mondana néhány adatot az új egységről?
– Háromszáz fősre tervezzük. Az eddigi gazdaságvédelmi és szervezett bűnözés elleni főosztályok beolvadnak az új szervezetbe. A Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak gazdaságvédelmi, vizsgálati és szervezett bűnözés elleni főosztályai, valamint olyan részlegei lesznek, amelyek az elemzéssel, értékeléssel, az információk rendszerezésével foglalkoznak. Ezenkívül már működik a korábban létrehozott öt kirendeltség – Szegeden, Pécsett, Győrben, Debrecenben és Siófokon -, s további egységeket hozunk létre az egyes megyei rendőr-főkapitányságokon is. A KBI-t úgy is fel lehetne fogni, mint egy huszonegyedik, speciális hatáskörű főkapitányságot. Szervezeti és működési szabályzatunk már kész, a végleges gárda kialakítása folyamatban van.
A KBI amolyan elitcsapat lesz, magasabb bérekkel?
– Már most az, s a bérek is magasabbak, mint a területi rendőri szerveknél. Persze ez viszonyítás kérdése. Nekem mint vezetőnek például 80 ezer forint a nettó fizetésem. De azért megtaláljuk a módját, hogy a munkatársaink munkáját kellően elismerjük. Nagyon fontos, hogy a területi nyomozók is részesülhessenek a sikerből, hiszen hatalmas szükség van a segítségükre, az információikra.
Apropó, információ. Az Ön által bejelentett, bárki által felhívható “bizalomvonalról” kiderült, hogy nem működött.
– Hát, a technika ördöge… A hibát már kijavították, sok bejelentés érkezik. Többen azt panaszolják, hogy már korábban is jelezték a tudomásukra jutott információt, mégsem történt semmi.
A hírek szerint a hitel-, bank- és adóskonszolidációval kapcsolatos számvevőszéki vizsgálat anyaga lesz a KBI első komoly ügye.
– Sok vizsgálat van folyamatban. Végezzük a munkánkat a külföldi örökbefogadások ügyében, a Globex-ügyben és még néhány olyanban, amely előkészítés alatt áll – ezekről a közeljövőben a közvéleményt is tájékoztatni fogjuk. Ha az ügyészség megbízza az igazgatóságot azzal, hogy kezdjen nyomozást az ÁSZ-jelentés által feltártak kapcsán, akkor természetesen hivatalból eljárunk. De egy bűncselekményhez bizonyítékok kellenek.
Mikor lesz ez a cég sikeres?
– Siker az, amikor a rendőrség és helyi szervei is felderítenek ügyeket. Tavaly félmilliónál több bűncselekmény vált ismertté, ebből a 140 ezret is meghaladta a gazdasággal összefüggő esetek száma. Mi ezeknek csak töredékét fogjuk vizsgálni; úgy is mondhatnám, egy “rendőri piramis” csúcsán helyezkedünk el. A szervezett bűnözés és a feketegazdaság elleni harc egyébként nem elsősorban rendőri ügy, e küzdelemben a legkülönbözőbb állami szervek is részt vesznek. Az igazi hatást azonban a piacgazdaság kiépülése hozza meg, amikor a tisztességes vállalkozók egyre inkább kiszorítják a nemtelen eszközökhöz folyamodókat. Ebben a bonyolult rendszerben a rendőrség csak “ultima ratio”-ként jöhet szóba. A gazdaságot büntetéssel nem lehet talpra állítani.
Melyik volt eddigi pályafutása során az az ügy, amelynek megoldására kifejezetten büszke?
– Még rendőri pályám kezdetén, a hetvenes évek elején sikerült rátalálni egy harisnyatolvajra. A gyárból több ezer harisnya tűnt el, s ez abban az időben nagy tételnek számított. A rejtély kulcsát az adta, hogy a portások kivételével mindenkit megmotoztak. Az egyik portás egy párnahuzatban vitte ki a zsákmányt… De büszke vagyok az olajszőkítés kapcsán felderített bűncselekményekre vagy az Agrobanknál fellelt, E-hitellel kapcsolatos visszaélésekre is. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom, hogy részt vettem az új gazdaságvédelmi koncepció kialakításában, s azért az sem mellékes, hogy nagy szerepem volt a KBI-t létrehozó kormányhatározat megszületésében.
Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság új főigazgatója 1970 óta szolgál a rendőrség kötelékében. Törzsőrmesteri rangban Pesterzsébeten szerez széles körű tapasztalatokat. Már ekkor is gazdasági bűncselekményekkel foglalkozik, s mivel vendéglátó-ipari vonalon is dolgozik, ebben az időben többek között Magyarország későbbi miniszterelnökét, Boross Pétert is megismeri. Öt év múlva a Rendőrtiszti Főiskolára kerül, ahol évfolyamtársa Pintér Sándor, valamint az ORFK nemrég kinevezett új főigazgatója, Ignácz István is. A nyolcvanas években jogi diplomát és ügyvédi szakvizsgát is szerez, de pályája igazán a kilencvenes években ível fel. 1990 előtt bűnügyi nyomozó, majd előbb az ORFK bűnmegelőzési osztályának első embere, aztán 1993-ban az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetését bízzák rá, legutóbb pedig bűnügyi főigazgató-helyettes volt.
