A kormány első olvasatban megtárgyalta az egészségügyi rendszer átalakításáról és a tb-alapok gazdálkodásáról szóló előterjesztést. Szabó György népjóléti miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy a nemzetközi mércével mérve is igen magas tb-járulék mellett az egészségügyi költségvetés évről évre hiánnyal küzd, s hogy a lakosság egészségi állapota évtizedek óta romlik. A miniszter szerint éppen ezért többletkiadásokkal is támogatni kell a betegségmegelőzést, amely egyelőre igen csekély súllyal szerepel az egészségügyi szektor működésében. Szabó György azt is tarthatatlannak minősítette, hogy a háziorvosok gyakorlatilag nem foglalkoznak megelőző tevékenységgel.
A tervek szerint a jövőben többet költenek majd szerkezetátalakításra, a gyógyszer- és a táppénzkiadások ráfordításait pedig csökkentik. A már működő intézmények finanszírozására rendelt összeg nem lenne kevesebb, s a jelenleg előirányzott kapacitáscsökkentést sem követik újabb lépések – ezzel együtt bővíteni kell a járóbeteg-ellátást. A minimális ágyszámmal sem rendelkező kórházaknak várhatóan át kell alakulniuk, mivel nem képesek általános ellátásra, ám adott esetben szakintézményként tovább működhetnének.
Az indokolatlanul magas tb-járulékot csökkenteni, a járulékalapot pedig szélesíteni kell – hogy pontosan milyen irányban, az még nem dőlt el véglegesen. A kisvállalkozóknál járulékminimum bevezetését tervezik.
A miniszter szerint ésszerű lenne a kormányzat nagyobb fokú részvétele a társadalombiztosítás irányításában, ám az is kívánatos, hogy az Egészségbiztosítási Alapot továbbra is önkormányzati elven kezeljék. Éppen ezért a végleges forma várhatóan olyan háromoldalú irányítási rendszer lesz, amely a munkáltatók és a munkavállalók képviselőin kívül a kormányzat delegáltjait is magában foglalja, sőt a kör esetleg tovább bővülhet a települési önkormányzatok és a betegek (sic!) képviselőivel is. A kormány várhatóan e heti ülésén dönt a tervezetekről.
