A Danubius Hotel Rt. nyerte a Hungária Szálloda Rt. (a korábbi HungarHotels) privatizációjára kiírt pályázatot 8,125 milliárd forintos ajánlatával. Ezzel a legnagyobb hazai szállodavállalat részvényeinek 85 százaléka, így a piac tetemes része az angol többségi tulajdonos: a C. P. Holding kezébe került. A két cég által birtokolt piac mérete azonban még gátja is lehet az üzletkötésnek.
Több évi sikertelen próbálkozás után meglehetősen jó áron kelt el a Hungária Szálloda Rt. A 7 fővárosi és 7 vidéki szállodát működtető Hungáriáért (lásd táblázatunkat) 80 százalékban készpénzzel, 20 százalékban kárpótlási jeggyel fizetett a vevő, s az összeg nagyjából a névérték kétszeresének felel meg. A pályázati anyagban a Danubius három évre kétmilliárdos beruházást ígért, illetve azt, hogy két évig megtartja a Hungária több mint háromezres alkalmazotti gárdáját. A Danubius a mostanihoz hasonló vételáron megvásárolhatja majd a 825 millió forintos dolgozói részvénycsomag egy részét is. Emiatt bizonyosan alaptőkét kell majd emelnie a cégnek. A Danubius jelenlegi tőkeértéke egyébként mintegy 21 milliárd forint.
A Hungária privatizációjával kapcsolatban az ÁPV Rt. korábban 1994 decemberében hozott döntést, amelyet a kormány nem fogadott el. Akkor 5,6 milliárd forintot ajánlottak a szállodavállalat 50 százalékáért plusz egy szavazatért – erre mondott nemet a kabinet. A lépés alaposan felkavarta a kedélyeket, az ügy nemzetközi botránnyá duzzadt. Egyelőre senki sem mérte fel azt a kárt, amelyet ez okozott az országnak a pénzvilágban. A kedélyek azóta csitultak, s időközben kiszakadt a láncból a Fórum Szálloda, amelyet az ÁPV Rt. önállóan kívánt pályáztatni.
A kormány 1994 végi döntését sokan most látják igazolódni, mondván: csak így maradhatott döntően magyar kézben a Hungária.
A szállodavállalatok tulajdoni összevonása kétségtelenül számos ésszerűsítési lehetőséget rejt magában, ám sokakban él a félelem, hogy az új tulajdonos – különösen a fővárosban – ármeghatározó tényezőként léphet fel. Információink szerint a Versenyhivatal az ÁPV Rt. igazgatótanácsa elé tárt versenypolitikai véleményében nem kifogásolta a Danubius tulajdonszerzését. Ez a versenypolitikai vélemény ugyanakkor nem köti a Versenyhivatalt egy lefolytatandó fúziókontrollos eljárásban, amelynek során a Versenytanács szigorúan a versenytörvény szabályai szerint dönt a fúzió engedélyezéséről, annak előnyeit és hátrányait mérlegelve. Így akár meg is tilthatja az ügyletet, ha valamely meghatározó piacon a két cég együttes részesedése eléri a 30 százalékot, és a fúzió hátrányai meghaladják az előnyeit.
Az ÁPV Rt. által a Hungária Szálloda Rt. többségi tulajdonára kiírt pályázat értelmében a pályázónak nyilatkoznia kellett arról, hogy részesedése a teljes szállodapiacon a Hungária Szálloda Rt.-vel együtt meghaladja-e majd a 30 százalékot. A Danubius pályázati ajánlatában nemleges válasz szerepelt. Ha utóbb a versenyhivatali vizsgálat során kiderülne, hogy az összpiaci részesedés mégis meghaladja a 30 százalékot, ez akár még a pályázati ajánlat érvényességének kérdését is felvetheti, hiszen ebben az esetben a pályázó nyilatkozata nem felel meg a valóságnak.
Ha azonban nem merül fel ilyen probléma, és egyébként a Versenyhivatal áldását adja a fúzióra, akkor már semmi akadálya sem lesz a Hungária Szálloda Rt. többségi tulajdona megvásárlásának. Szakemberek valószínűnek tartják, hogy a két szállodacég a négy- és ötcsillagos hotelek terén Budapesten a piac 30 százaléknál nagyobb részét birtokolja; ha ezt a Versenyhivatal is megállapítja, akkor csak az engedélyével jöhet létre az üzlet. Azonban ha a Versenyhivatal nem talál olyan részpiacot, ahol együttes részesedésük eléri a 30 százalékot, akkora kimondja, hogy a fúzió nem engedélyköteles.
A Figyelő számításai szerint mindenesetre a Danubius és a Hungária együttes piaci részesedése a három-, négy- és ötcsillagos szállodák kategóriájában, szobaszám alapján, éppen a kritikus 30 százalék körüli sávban van.
