Júliusban átlagosan 8-10 százalékkal emelték áraikat a hazai cukorgyárak. A hírek szerint az ősszel, a cukorrépa betakarítása után újabb 12-13 százalékos drágulás várató.
Egyelőre csak kevés cukorfelhasználó élelmiszer-ipari céget ért utol a beharangozott áremelés. A nagy felhasználók ugyanis hosszabb távra (negyed évre-fél évre) szóló kétoldalú szerződésekben előre rögzítik a cukorárat. A Győri Keksz szállítója sem jelezte még például, hogy árat kíván emelni. Halbritter Mátyás igazgató szerint, ha a cukordrágulás nem drasztikus (legfeljebb 10-12 százalékos), akkor a Győri Keksz az idén nem érvényesíti azt az áraiban.
A Cukor Terméktanács elnökhelyettese, Kovács András szerint sem árkartellről, sem dátumhoz kötött áremelésről nincs szó. A cukoripar a tavalyi kampány óta próbálja elismertetni vevőivel a költségek növekedését, nem sok sikerrel. A négy cukoripari érdekeltség ugyanis igyekszik egymás rovására növelni piaci részesedését – a piaci szereplők így megpróbálnak árban „aláígérni” a többieknek. Az áráldozat azonban megéri. Az EU-csatlakozás után ugyanis a magyar piaci résszel növekszik majd a gyártók belső termelési kvótája. Az elnökhelyettes szerint ez a magyarázata annak, hogy „reálértéken” 35 százalékkal csökkent a cukor belföldi ára.
Az átvételi árakra bizonyára hatással lesz, hogy a feldolgozók az idén négymillió tonnás országos termésre számítanak. Ebből körülbelül 480 ezer tonna cukrot lehet előállítani, ez jelenősen meghaladja a 400-410 ezer tonnás belső fogyasztást.
Rosszul időzítették a cukorgyárak az áremelést – állítják a kereskedelmi szakértők. A száz forintos kenyér réme eleve sokkolta a fogyasztókat, így a befőzési szezon elejére, július közepére „beharangozott” cukoráremelés durva marketinghiba. Gesztus értékű azonban, hogy az ipar jó előre bejelentette az októberben várható újabb drágulási hullámot is, időt adva a háztartási készletek feltöltésére. Erre a mintegy 130 ezer tonnás országos raktárkészlet szolgál hátterül.
