Meglehetősen nehéz megbecsülni, hogy az intézmények, vállalatok, magánszemélyek mekkora összeget költenek egy évben vagyonuk, testi épségük védelmére. Ennek kiszámításához a rendőrség, illetve az önkormányzatok költségvetésének egy részét is figyelembe kellene venni. Budapesten például létezik olyan megállapodás, amelynek értelmében egy kerületi önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza bizonyos számú rendőr alkalmazását a kerületi kapitányságon. Szinte lehetetlen felmérni, hogy az állampolgárok mennyit költenek betörésvédelmi berendezésekre, az ajtózáraktól a riasztókig. E tételek mellett kellene számba venni az őrzéssel-védelemmel foglalkozó magánvállalkozások jövedelmeit. Szakértői becslés szerint a húsz legnagyobb őrző-védő vállalat egyenként évi 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételre tehet szert. Ezt egészíti ki annak a két és fél-három ezer kisvállalkozásnak a jövedelme, amelyek a nagyokon kívül a piacon vannak. Találhatók közöttük egy-két fős bt.-k és ennél valamivel nagyobb létszámú cégecskék is. Van, amelyik csak két porta őrzésére jött létre, és van, amelyik ezen túl például elvállalta egy irodaház védelmét is. Ez utóbbiból lehet következtetni a kisvállalkozások jövedelmére: egy irodaház őrzése 3-400 ezer forintba kerül havonta. Eszerint egy év alatt csak ebből több milliós árbevételhez juthatnak az erre vállalkozó cégek. Végül is tehát a kisvállalkozások összjövedelme is több milliárd forint lehet évente.
