Bár a hét végi elnökválasztások nem hoztak döntést Jelcin és Zjuganov párharcában, a devizapiacok szereplői megnyugvással vették tudomásul az első forduló eredményét. A második fordulóig viszont a fel-felröppentett híreknek és pletykáknak nem csekély szerepük lehet az egyes keresztárfolyamok alakulásában.
A választások előzetes eredményei természetesen az orosz tőkepiacon éreztették legmarkánsabban a hatásukat. A kockázatkedvelő befektetők, Jelcin győzelmében bízva, már az elmúlt hetekben is előszeretettel vásároltak részvényeket, látványos hosszt varázsolva a parkettra; a kockázatkerülők, Zjuganov sikerétől félve, még az orosz állampapírpiacnak is hátat fordítottak. Így a rövid futamidejű kincstárjegyek hozama a választásokat megelőzően a 30-40 százalék körüli várható infláció ellenére 220 százalékig szökött fel. A hírek hatására aztán a hét elején a másodlagos piaci hozamok 200 százalék alá kerültek, a tőzsdén pedig újabb lendületet vettek az árfolyamok. Bár a nemzetközi pénzpiacokon ennél lényegesen kisebb hatása volt a választási eredménynek, az érdekeltek megkönnyebbülve dőlhettek hátra karosszékükben.
Mivel az oroszországi választásokkal kapcsolatos esélylatolgatások során a különböző kockázati tényezők már korábban beépültek az árakba, az elmúlt héten a nemzetközi devizapiacokat viszonylagos nyugalom jellemezte. Bár a közvélemény-kutatások adatai alapján Jelcinnek jó esélye van arra, hogy megőrizze elnöki pozícióját, a bizonytalanság miatt a legtöbb pénzügyi központot óvatosabb befektetési taktikák jellemezték.
Németország az elmúlt években tetemes hitelekkel segítette az oroszországi reformokat, így a márka árfolyamát egy kommunista fordulat a nemfizetés megnövekedett kockázata miatt kimondottan kedvezőtlenül érinthetné. A visszarendeződés veszélye Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnerei számára is hátrányos lenne, így a kivárást választva többen a svájci frank mellett tették le a voksukat. Az előzetes eredmények ismeretében viszont a frankkal szemben ismét előtérbe került a márka, mivel a legtöbb piaci elemző várakozásai szerint Jelcinnek sikerül megállapodnia a harmadiknak befutó Lebeggyel, hogy őt támogassa a választások második fordulójában. A Lebegy számára felkínált miniszteri bársonyszék csábító ereje, illetve Zjuganov ellenajánlatának elutasítása a várakozások beteljesülését támasztja alá. Az ezzel kapcsolatos híreknek és pletykáknak érthetően a továbbiakban is meghatározó szerepük lehet a márka megítélésében. (Ráadásul a frank gyengülése mellett szól a helvét államszövetség pénzügyminiszterének minapi nyilatkozata is – miszerint a svájci gazdaság számára kedvezőtlen reálfolyamatokat indíthat el a frank további erősödése, sőt kimondottan a frank értékvesztését tartja szükségesnek -, ami várhatóan tükröződni fog a következő napokban a pénzpiacokon.)
Hasonlóan kedvezően befolyásolta a márka jegyzését a dollárral szemben az első forduló eredménye, hiszen a dollár szárnyalásának megtorpanását követő kisebb korrekció trendfordítóvá vált. Mivel többen elbizonytalanodtak, hogy a július elejére várt dollárkamat-emelés ellenére az amerikai jegybank csakugyan hozzányúl-e a piacvezető kamatokhoz, és a márka-kamatlábak további csökkentésére sem számítanak a befektetők, a két deviza közötti kamatkülönbözet várható tartóssága miatt a márka további erősödésében lehet bízni.
Korábban a jen dollárral szembeni gyengélkedése kínált a spekulánsoknak komolyabb profitszerzési lehetőséget. A távol-keleti valuta múlt heti kismértékű erősödése eloszlatta azokat a várakozásokat, hogy a közeljövőben tartósan 110 jen fölé kúszhat egy zöldhasú értéke. A jen több mint két éve nem látott alacsony ára viszont a japán exportőröknek teremtett kiváló alkalmat arra, hogy akár árengedménnyel is tisztes nyereséggel szabaduljanak meg felesleges készleteiktől – nem csekély aggodalmat keltve amerikai versenytársaik körében. A minap nyilvánosságra került első negyedéves GDP-adatok alapján reálértéken mintegy 3 százalékkal nőt a japán gazdaság teljesítménye, amire az elmúlt 23 évben nem volt példa. A piacot sokkoló eredmény hatására ismét felerősödtek a jenkamatok emelésére számító várakozások, mondván: itt a kellő alkalom a gazdaság további élénkítésének megfékezésére, nehogy kedvezőtlen reálfolyamatokat indítson el az erőltetett növekedés. Az ez idő tájt egy százalék körüli kamatok emelése a jen további erősödésének motorjává válna.