A Mol Rt., mint ismeretes, a tavalyi kibocsátást követően röviddel kiadott, 1995-ös évről szóló gyorsjelentésében egyszer már meglepte az értékpapírpiacokat egy kibocsátáskor készített mindegyikét jóval alulmúló, 3 milliárd forintot alig meghaladó eredménnyel. Ehhez képest már a következő gyorsjelentésével sikerült újra meglepetést okoznia, az első negyedéves teljesítménye ugyanis minden tőzsdei szereplő várakozását meghaladóan jól sikerült, a magyar mérleg szerint ugyanis közel 8,2, míg az IAS szerint még ennél is jobb, több mint 8,4 milliárd forintos adózott eredményt sikerült elérnie.
A meglepetés azért volt különösen nagy, mert mind egy-két nyilvánosságra került elemzés, mind a Mol vezetésének egy-két nem igazán jól eltalált sajtónyilatkozata azt sejtette, hogy a hosszú tél miatt a társaságnak az idei első negyedévre is kiható eredmény-visszaesést kellett elszenvednie. A jelentés hatására megváltozott tőzsdei megítélés azonnal meg is látszott az áron, hiszen a papír csak a megjelenés napján több mint 200 forintot emelkedett a Budapesti Értéktőzsdén (igaz itt meg is állt, majd szinte azonnal csökkenni kezdett).
A javulás mögött, mint az egy óriásvállalat esetében általános, sokrétű okok állnak. Az utóbbi időben a befektetői érdeklődés középpontjába került gázüzletág és a tél miatt ugyan valóban érték veszteségek a társaságot, hiszen a megnövekedett fűtési igény okozta többletimporton még mindig tetemes összeget veszített a cég. Ráadásul mindenki előtt ismeretes az is, hogy a március 1-jére beígért gázáremelés is késett, ami mintegy 3 milliárd forint üzletieredmény-kiesést jelentett. Ugyanakkor a tőzsdének megküldött gyorsjelentésből kiderül, hogy a tavalyi 4,02 milliárd köbméteres értékesítést az idei első negyedév 0,88 milliárd köbméterrel haladta meg. Ennek a többletmennyiségnek azonban kevesebb mint fele (0,4 milliárd köbméter) származott a veszteséges importból, 0,38 milliárd köbmétert a jelentős nyereséget hozó hazai kitermelés jelentett, a fennmaradó részt pedig a gáztárolókból fedezték.
A feldolgozási és kereskedelmi ágazat teljesítménye is jelentősen javult. A kőolajtermékek iránt ugyan az áremelkedések miatt mérséklődött a kereslet, a hazai piacon a Mol azonban szinte minden fő termék esetében jelentősen növelni tudta piaci részesedését. A versenytársak által importált üzemanyag és bérfeldolgozás ugyanis mintegy felére esett vissza, amely kihasználható piaci rést teremtett a társaság számára. A kiskereskedelmi értékesítés ugyan szintén visszaesett, a Mol piaci részesedése azonban itt is megmaradt, leszámítva a HTO-értékesítést, amelynél az adóváltozások miatt drasztikus, mintegy 98 százalékos visszaesés következett be az értékesített mennyiségben (igaz ugyanezen ok miatt a gázolajnál 66 százalékos volt a növekedés). Az egész üzletág eredményességére kiható hatása volt emellett annak, hogy a tervezettnél lényegesen kedvezőbb árakat sikerült elérni.
Az első negyedév értékelésénél ugyanakkor figyelembe kell venni a szezonalitást is. A Mol számára mindig is az első negyedév hozta a legjobb eredményt, hiszen a téli gázfogyasztás ekkor jelentkezik legerősebben. A gázeladások értéke ekkor a legmagasabb, miközben a következő két negyedévre csupán a gáztárolók feltöltése jut, amíg az eladások minimálisra csökkennek. Ennek következtében a második, illetve harmadik negyedév sokkal rosszabb eredményszempontból, ami jól látszik a tavalyi számokon is (az első negyedév 5 milliárd feletti, az egész év pedig 3,4 milliárd forintos adózott eredményt hozott).
A negatív kilátások mellett azonban meg kell említeni a pozitív lehetőségeket is. A Molnál az idei év óriási változásokat hozhat, amennyiben a hazai gázárszabályozás valóban piacivá válik és a beígért gázáremelések, illetve a gázárformula bevezetése valóban megtörténik. A kőolajtermékeknél már a jelenlegi nyereségességi szint megtartása is stabil eredményt jelenthet és nem kizárt, hogy mindehhez még egy régi TVK-tartozás rendezése is jelentős, milliárdos nagyságrendű többlettel járul majd.
