Bábolna ebben a méretben működésképtelen. Semmi szükség 23 ezer hektáros, több száz kilométeren elterülő, több területen monopolhelyzetű gazdaságóriásra – állítja Bogárdi Zoltán MDF-es országgyűlési képviselő, aki 1992-94 között volt a Bábolna Rt. elnöke.
Az exelnök elképzelése szerint Bábolnának vissza kellene vonulnia a termelőszférából, és erősítenie kellene integrátori szerepét. Az 1993-94-es átszervezés ezt a célt szolgálta. A termelő-berendezések lízinggel vagy értékesítéssel a vállalkozók kezébe kerültek volna, így Bábolna körül tőkeerős csoportok alakulhattak volna ki, amelyek később résztulajdonosként bekapcsolódhattak volna a feldolgozásba. Így a nagy méret előnye mellett egyben a szigorú verseny feltétele is kialakult volna.
Ám ez az átszervezés komoly érdekeket érintett, ezért is állt le – véli Bogárdi, aki szerint pedig az átalakulást nem lehet megspórolni. Úgy látja, a csirkebirodalomnak szinte csak órái maradtak a gazdaságosság radikális javításához. Alulmarad az európai csatlakozás utáni hatékonysági versenyben, ha gazdasági szervezetét nem alakítja ütőképessé, akkor ugyanis már nem védi meg a monopolhelyzet.
