Az átalányadózást választók a látszólagos kedvezmények ellenére jóval több adót fizettek tavaly, mint a tételes költségelszámolás szerint adózók. A pénzügyi kormányzat ma már attól sem zárkózik el – amiről pedig korábban hallani sem akart -, hogy az átalányt ne csak a jövedelemadóra, hanem valamennyi adónemre kiterjesszék.
Az igencsak bonyolult és költségigényes tételes adózás alternatívájaként a kisiparosok, kiskereskedők érdekképviseleti szervei már régóta szorgalmazták a kevésbé bürokratikus, kis adminisztrációval járó átalányadózás bevezetését. Olyan rendszer kialakítását szerették volna elérni, amelyben a kisvállalkozó saját maga ki tudja számítani az adóját, el tudja készíteni az adóbevallását.
Az 1995 januárjától bevezetett szabályozás mégsem nyerte el az érintettek tetszését: ugyan a jövedelemadót fizethették az átalányadózás szabályai szerint, az általános forgalmi adó miatt mégsem egyszerűsödött lényegesen adminisztrációs teendőjük. Az áfa-alany vállalkozó ugyanis áfa-fizetési kötelezettségének csak úgy tud eleget tenni, ha a beszerzéseiben előzetesen felszámított, illetve az értékesítését terhelő áfáról részletes nyilvántartást vezet. Vagyis az áfa-adóalanyok számára az átalányadózás nem hozott lényeges könnyebbséget.
Kiskapu-nyitogatók
Legalábbis az adminisztrációban: az adómértékeket ugyanis a tételes adózást választókhoz képest igencsak kedvezően állapították meg. Ez pedig sokak fantáziáját megmozgatta, és pillanatok alatt sok ezer alkalmazott is átalányadózó vállalkozóvá vált. A pénz-ügyi kormányzat azonban gyorsan lépett: szigorítottak a laza szabályozáson, sok szakmát kizártak abból a körből, amelyben az átalányadózást lehetett választani, s akiknek megengedték ezt az adózási lehetőséget, azok számára is kemény feltételeket szabtak. A feltételek szigorítása miatt a kezdeti “lendület” alábbhagyott, egyre kevesebben választották az átalányadózást. Mivel azonban, átmeneti szabályként, az év végig azok is megmaradhattak az átalányadózás mellett, akik az év közben módosított törvény által meghatározott feltételeknek nem feleltek meg, tavaly az egyéni vállalkozók közel 20 százaléka választotta ezt az adózási módot.
Az átalányadózás egyébként a különböző szakmákban eltérő népszerűségnek örvendett. A szellemi tevékenységet végzők közel 40 százaléka, az ipari-építőipari tevékenységet folytatók 19 százaléka, a kereskedők 11 százaléka, a mezőgazdasági tevékenységet végzőknek pedig 9 százaléka számolt el a tételes költségelszámolásnál némileg egyszerűbb átalányadózás feltételei szerint. Jellemző volt egyébként az is, hogy ezt az új, tavaly bevezetett adózási formát a kisebb bevételű, ám nagyobb jövedelmet elért vállalkozók választották.
A vállalkozók érdekképviseleti szervei szerint jóval nagyobb lehetne az átalányadózást választók aránya, ha az áfa-alany vállalkozók számára is lényegesen egyszerűsödne az adminisztráció. Éppen ezért a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) azt javasolja: a jövedelemadóban átalányt választó egyéni vállalkozók számára tegyék lehetővé, hogy az áfát is átalányban fizessék. Véleményük szerint az áfa-átalány alapjának ugyanazt a vállalkozói bevételt kellene tekinteni, amit a jövedelemadó-átalány esetén. Így az áfa- és a jövedelemadó-átalány megállapításához, ellenőrzéséhez szükséges bevételi nyilvántartás a két adónemben közös lehetne. Így valóban érezhető lenne az átalányadózás ma nemigen mutatkozó egyik előnye: az egyszerű nyilvántartás és könyvelés, amit a kisvállalkozó saját maga is meg tud csinálni.
A Kisosz saját javaslatát már törvényszöveg formájában is elkészítette, és eljuttatta a pénzügyi tárcához. A javaslat a jövedelemadó-törvényben meglévő átalányhoz hasonló szisztéma bevezetését ajánlja, vagyis az átalányadó mértéke a vállalkozó tevékenységétől, illetve a termékek és szolgáltatások áfa-kulcsától függne.
A Pénzügyminisztériumban most folyik a jövő évi adótörvények előkészítése. Csobánczy Péter, a tárca adóügyekben illetékes helyettes államtitkára kérdésünkre elmondta, hogy nem zárkóznak el az átalányadózásra vonatkozó szabályok módosításától. A helyettes államtitkár olyan megoldást nem tud elképzelni, hogy az egyes adónemekben külön átalányt állapítsanak meg. Támogatna viszont egy olyan elképzelést, amely szerint a kisvállalkozók az átalányt valamennyi adónemre egy összegben fizethetnék meg. Azt nem tartja lehetségesnek, hogy a jelenleg meglévő jövedelem-átalány mellett jogszabályban egy áfa-átalányt is rögzítsenek.
Hogy végül is milyen lesz a jövő évi szabályozás, azt egyelőre nem tudni. Annyi azonban már most bizonyos: a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó egyéni vállalkozók tavaly kimutatott jövedelme jóval magasabb volt, mint a tételes költségelszámolást készítőké. Míg a tételes költségelszámolás szerint adózók elmúlt évi jövedelme alig haladta meg a 140 ezer forintot, addig az átalányt választó adóalanyok e tevékenységükből több mint 270 ezer forint jövedelmet vallottak be. Ezért is állítja Pitti Zoltán, az APEH elnöke, hogy a tavalyi kedvező tapasztalatok miatt érdemesebb lenne az átalányadózást szélesebb körben alkalmazni. Nem kizárt ugyanis, hogy az áfa-átalány vagy a valamennyi adónemre kiterjedő átalányadó bevezetésével még több bevétele lenne a költségvetésnek.
Kisebből több
Bár az sem elképzelhetetlen, hogy jövőre – mivel enyhíteni kívánnak az egyéni vállalkozók adóztatásán – még a tételes adózást választó egyéni vállalkozók sem abban lesznek érdekeltek, hogy minél kisebb jövedelmet mutassanak ki. A legfrissebb elképzelések szerint ugyanis az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó-rendszerben a társaságokhoz hasonlóan fizetnék az adót.
A kérdés csak az: van-e “merszük” a jogalkotóknak azt a kockázatot vállalni, hogy a fajlagos adóteher csökkentése miatt esetleg mégsem nő, hanem csökken az állam adóbevétele. Bár mind a társasági adó kulcsának csökkentése, mind a jövedelemadózásban az átalányadózás bevezetése az adóbevételek növekedéséhez vezetett, az korántsem biztos, hogy az áfa-átalány, illetve a valamennyi adónemre kiterjedő átalány is hasonló folyamatokat indukálna.
A vállalkozók érdekképviseleti szervei mindenesetre biztatják a Pénzügyminisztériumot, hogy tegye még vonzóbbá az átalányadózást. A kisiparosokat képviselő Iposz főtanácsosa, Várkonyi Júlia szerint az APEH, illetve az állam csak jól járhat, hiszen nagyobb bevételhez juthat. A főtanácsos egyébként inkább egy olyan rendszer bevezetését támogatná, amelyben az átalány minden adónemre kiterjedne. Az adminisztráció lényegesen egyszerűsödne, s végre maguk a kisvállalkozók is ki tudnák számolni fizetendő adójukat, amely – legalábbis a pénzügyi kormányzat reményei szerint – jelentősen növekedne…
