Úgy tűnik, a több mint egy éve bejelentett, majd fél éve konkretizált félmilliárd márkás német szövetségi hitelkeretnek a közeljövőben újabb részeit lehet lehívni. Heteken belül minden akadály elhárulhat a lakások energia-felhasználásának racionalizálását célzó, valamint a kataszteri programra szánt hitelek elől, s pont kerülhet az első infrastrukturális hitelszerződésre. A hírek szerint lassacskán az Európai Unió illetékes bizottsága is hallatja szavát két, egyenként negyedmilliárd márkás tartományi hitel ügyében.
A német szövetségi hitel csakúgy, mint a bajorországi és a baden-württembergi, valamint a körhöz utóbb csatlakozott 300 millió márkás észak-rajna-vesztfáliai is, tulajdonképpen hitelgarancia. Magát a hitelt a szövetségi kormány garanciája mellett a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) nyújtja, a tartományi garanciákat pedig banki konzorciumok “töltik ki”. Illetve egyelőre csak töltenék, hiszen az Európai Unió (EU) bizottsága még javában firtatja, vajon a 250 millió márkás hitelgaranciák nem sértik-e az EU versenyszabályait.
A bizottság elsősorban arra kíváncsi – közli a Figyelővel Juhász Endre, Magyarország EU-hoz delegált nagykövete -, hogy e konstrukciókban mekkora az “állami támogatás”. Amennyiben a május végén, június elején várható megállapítás szerint “elfogadhatóan alacsony”, úgy megnyílik az út a felhasználás előtt.
Ezt az sem hátráltatja majd, hogy a hitelek feltételeit a német és a magyar felek Magyarország országkockázatának változásai miatt folyamatosan újratárgyalják. Az tehát, hogy milyen piaci kamatozással kerül majd a felhasználókhoz a kölcsön, még nem dőlt el – közölték az összeg magyarországi “fogadójánál”, a Magyar Nemzeti Bankban.
Ám a megcélzott tartományi-magyar vegyes vállalatok számára valószínűleg máshol is bőven terem hitel, ráadásul a szóban forgó hitelkeretnél olcsóbban. Feltehetőleg igaz lesz ez az észak-rajna-vesztfáliai 300 millió márkára is, amely felett viszont ma még a helyi tartományi kormány mereng. A konstrukcióról még nem kezdeményeztek magyarországi tárgyalásokat, ugyanakkor – mint azt Juhász Endre megjegyzi – még ez a hitelgarancia is az EU bizottsága elé kerülhet.
Szerződéskötés mind ez idáig csak a vállalkozásfejlesztés 50 millió márkája erejéig történt, a hitelnyújtás az év elején indult. A kölcsön tízéves futamidejű, kamata a jegybanki alapkamat plusz 2-2,5 százalék, összege a fejlesztési ráfordítások maximum háromnegyede, legfeljebb 4 millió márka, folyósításában a refinanszírozó Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) mellett a Konzumbank, a Mezőbank és a Rákóczi Bank is részt vesz. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a keret 1996 végéig kitart. Ám – mint azt Joó András, az MBFB osztályvezetője mondja – máris újabb 30 millió márkáról született elvi megállapodás, még ha egyelőre nem is tisztázott, hogy ez az összeg a meglehetősen kicentizett 500 millió márkán felül értendő, vagy azon belül, átcsoportosítással “keletkezik”.
E hitelhez egyébként az ipari, az építőipari, a technológia-fejlesztési, valamint a kereskedelmi és szálláshely-szolgáltatási beruházásoknál az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) kamattámogatással járul hozzá: öt éven át a jegybanki (jelenleg évi 26 százalékos) alapkamat egynegyedét téríti. E célra összesen 350 millió forint áll rendelkezésére, akár nő a hitelkeret, akár nem – szögezi le Szalai Györgyné, az IKM vállalkozásfejlesztési osztályának vezetője. (Egy-két héten belül egyébként, ugyancsak az MBFB-vel közösen – a német hiteltől függetlenül – újabb kamattámogatási konstrukcióval rukkol elő a tárca: a legalább 11, legfeljebb 250 fős feldolgozó-ipari vállalkozásoknak ad majd négy évig 30 százalékos kamat-hozzájárulást az MBFB jegybanki alapkamat plusz 2-2,5 százalékos kamatú hiteléhez.)
Várhatóan két héten belül megszületik az a rendelet, amelyben az IKM és a Pénzügyminisztérium közhírré teszi: milyen feltételekkel, mekkora hitelhez juthatnak azok az önkormányzatok, lakásszövetkezetek, illetve magánszemélyek, akik takarosabbá – értsd: energiatakarékosabbá – kívánják varázsolni lakhelyüket. Ezek után, tehát már júniusban a programban részt vevő kereskedelmi bankok jelentetik meg a hitelről szóló hirdetményeiket. A kormány már határozott arról, hogy a német hitelből e célra szánt 30 millió márkához maga is hozzájárul, sőt a támogatás mikéntjéről is döntött (lásd külön írásunkat).
Az energiaracionalizálási programnak is nevezett kezdeményezésben valamennyi típusú lakóépület részt vehet, csak éppen eltérő feltételekkel. Elsőbbséget az úgynevezett iparosított technológiával készült házak (vagyis a panel-, a blokkos, az öntött, az alagútzsalus és a vasbetonvázas épületek, számuk a magyarországi négymillió lakás közül 800 ezerre tehető, közülük 500 ezer a panel) élveznek, azok közül is mindenekelőtt a 20 lakásnál nagyobbak – derül ki a kormány által már jóváhagyott konstrukcióból. Ezek esetében a költségvetés a hitelkamat meglehetősen nagy százalékát: a kétharmadát törleszti. Mivel a hitelkamat a jegybanki alapkamatot követi, a hitel felvevőjére a költségvetési támogatásnak köszönhetően tíz százaléknál alacsonyabb kamat hárul majd. A hitelre persze kisebb épületek lakói és azok is pályázhatnak, akik például hagyományos téglaházukat kívánják az energiafogyasztásról “leszoktatni”. Még költségvetési hozzájárulást is remélhetnek, igaz, jóval szerényebbet: az első öt évben 4, a második öt évben 3 százalékos kamattámogatást.
A 30 millió márkából mindenesetre összesen 4-5 ezer lakás felújítására futja; ezek támogatása a következő tíz évben együttesen 3 milliárd költségvetési forintba kerül majd. Az idén a program hozzávetőleg 100 millió forintot “vár el” a központi büdzsétől – jósolják az IKM-ben.
A felújításhoz egyébként e hitel mellett más forrásokból is lehet segítséget gyűjteni – hangsúlyozza Horváth Sándor, a tárca építőipari osztályának vezetője -, így helyi önkormányzatoktól, külföldi bankoktól, illetve segélyprogramoktól, továbbá különböző alapoktól, mint például a Központi Környezetvédelmi Alap.
Az ipari tárca mindeközben “várja a hatást”, e program tapasztalatai alapján ugyanis jövő tavaszig hosszú távú tervet sző. Ebben a többi – mintegy 795 ezer – iparosított technológiával épült lakás energiatakarékoskodást célzó felújítását, annak ütemezését, költségvetési támogatását vizsgálja majd. Főként ez utóbbit, hiszen – mint mondják – forrás akad; a kérdés inkább az, honnan tegye hozzá a maga részét a központi büdzsé. A programra viszont szükség van, hiszen a legidősebb panelházak – ne feledjük: az első házgyári szállítások, még kísérletként, 1964-ben történtek – lassacskán túlhaladják az optimális felújítási ciklust: 25-30 év az az idő, amelyen belül a ház rendbehozatalát a lehető legkisebb költséggel a lehető leghosszabb távra meg lehet úszni.
Másban reménykednek a Földművelésügyi Minisztériumban (FM). Nevezetesen abban, hogy a kormány az elkövetkező két héten belül áment mond a kataszteri programra, aminek nyomán a második félévben megkezdődhet a német hitel 60 millió márkájának folyósítása. Az viszont, hogy ez az összeg mely bankokon keresztül lesz elérhető, ma még kérdéses – mondja Hodobay-Böröcz András főosztályvezető. Az FM mindenesetre szívesen látná az MBFB-t e poszton, ha azonban, mint az Állami Fejlesztési Intézet jogutódjának, a kormány nem szavazza meg e feladatot, pályázatot írnak ki a kereskedelmi bankok számára.
A kataszteri programra a kormány a szövetségi hitel 60 millió márkája mellett a tartományiból is szán 50 milliót. Elképzelhető azonban, hogy a minisztérium ez utóbbi helyett más forrás után néz, annak feltételeivel ugyanis nincs megelégedve. Mint ahogy azzal sem ért egyet, hogy általa egyes német-magyar vegyes vállalatok a hitelezésben, majd pedig az ebből megvalósított beruházásaik révén monopolhelyzetbe kerüljenek. Az összeg mindazonáltal a főosztályvezető szerint a térképészeti munkák “anyagi szükségleteit” két és fél évig kielégítené.
Az infrastrukturális hitelek közül várhatóan még májusban megszületik az M3-as autópálya továbbépítésének első szakaszára vonatkozó szerződés. A jelenlegi álláspont szerint a KfW a programhoz 130-140 millió márka hitelt ad. Amennyiben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a PHARE is részt vállal a finanszírozásban, a KfW az összegnek csak egy részét adja, a többit későbbi szakaszokra vagy éppen más beruházásokra hagyva.
A magyar-szlovén vasútvonal kiépítésére, a KfW 120 millió márkás hitelt “áldozna”. E program iránt is érdeklődik azonban – a MÁV reformprogramjának keretében – az EBRD, s emellett PHARE-támogatásra is mutatkozik némi esély. Így e hitel összege is zsugorodhat. Harmadik és egyben egyelőre utolsó infrastrukturális beruházásként pedig ugyancsak a KfW tízmillió márkás kölcsönt szán a józsefvárosi kombinált fuvarozási terminál alap-infrastruktúrájának kiépítésére.
