A bagdadiak az utcára vonulva ünnepelték az ENSZ és Irak között a múlt héten létrejött megállapodást, miszerint öt és fél éves szünet után ismét megjelenhet az iraki kőolaj a nemzetközi piacokon. Igaz, olyan feltételekkel, amelyek ellen Szaddam Husszein csapata három hónapig ágált. Az aláírt dokumentum legfontosabb kitétele, hogy Irak csak élelmiszert és gyógyszert vásárolhat az általa eladott olajért, amelynek értéke összesen 2 milliárd dollár lehet a piacnyitást követő hat hónapban. A megállapodás szerint ugyanis az ország csak 180 napos átmeneti időszakra kapott jogot az exportra. A tárgyalások folytatása, a kvóta ismételt megadása Irak magaviseletétől függ majd.
Az olaj ellenében beszerzett javak elosztása az ENSZ szigorú gyámsága alatt történhet csak. Az Irak által eladott olaj ellenértékét egy nemzetközi bank folyószámláján kell elhelyezni, amelyet az ENSZ által megbízott független szakértők ellenőriznek.
A dolgok jelen állása szerint az iraki szállítmányok legkorábban 2-3 hónap múlva jelenhetnek meg az olajpiacon. Husszeinék június elejére ígérték gyakorlati elképzeléseik bemutatását.
A piac nagy kérdése, hogy az OPEC június 5-én Bécsben összeülő tanácskozásának sikerül-e olyan kvótákat összeállítania, amelyek Irak megjelenése esetén is biztosítják az árak, azaz a piac stabilitását. A megállapodás ténye egyébként nem okozott különösebb felfordulást a piacokon, miután az érdekeltek már számítottak erre az eseményre. Londonban az aláírást követően mintegy 70 centtel esett a Brent ára, 17,80 dollárra, New Yorkban viszont a “light sweet crude” minőség előbb 70 centtel olcsóbb lett, majd 1,84 dollárral drágult: júniusi szállításra 22,48 dollárra emelkedett az ár. (Ez év áprilisában 1991 óta nem látott magasságba, 24,3 dollárra emelkedett Londonban a Brent ára.
Irak piaci megjelenése napi 700 ezer hordó pluszolajat jelent, ami a teljes napi forgalom (68 millió barrel) mintegy 1 százaléka. Az Öböl-háború előtt Szaúd-Arábia mögött Irak a világ második legnagyobb exportálója volt, napi 3 millió barrellal.
A befektetők figyelme most Bécs felé fordul, miután az olajár további alakulása szempontjából kulcskérdés, hogy a piac 40 százalékát képviselő OPEC-nek miben sikerül megállapodnia. A szervezet tizenkét tagja mind ez idáig kételkedett az Irak elleni, közel hat éve tartó embargó feloldásában; a szervezet soros elnöke, az algériai energiaügyi miniszter, Amar Makhlonfi első nyilatkozatában Irak “lassú, tapintatos” integrálódását tartotta kívánatosnak.
