Az orosz gazdaságban minden az összeköttetésen múlik. Azért pedig a “megfelelő helyen” – ez nem ritkán maffiózó egyesülés – fizetnie kell.
Ma az orosz export- és importügyletek egyik legsötétebb figurája bizonyos Samil Tarpicsev. Sikereit a kivitel és behozatal szektorában a teniszpályán vívta ki. Tarpicsev Jelcin elnök trénere, 1994-ben. Jelcin 93. számú ukázával Nemzeti Sportcentrumot alapított, cégfőnökké Tarpicsevet nevezte ki. A centrum rögtön három évre külkereskedelmi licencet is kapott. Ennek birtokában Tarpicsev állami tartalékokból 1 millió tonna ércet, 100 ezer tonna hengerelt alumíniumot és mintegy 500 tonna titánt exportálhatott. Az exportvám fizetése alól mentesítették az rt.-t, hiszen a nemzeti sport ügyét szolgálja. A sporttársaság importra is vám- és adómentességet kapott, s ezzel az alkoholfélék és a dohánytermékek behozatalában 90 százalékos monopolista, 1994-ben 1,3 milliárd dollár értékű árut hoztak be Oroszországba.
Hasonló praktikák érvényesülnek az úgynevezett stratégiai jellegű termékek külkereskedelmi forgalmában is. Viktor Csernomirgyin (mielőtt miniszterelnök lett) a Gaszprom földgázkonszern élén állt. Egy furcsa intézkedése illegális kiviteli engedélyekhez segített néhány “ügyeskedőt”. Az ukáz 267 P számot viselte és “szoborkompozíciókhoz” szükséges anyagok kivitelét vámmentesítette egy szobrász számára, aki két hatalmas Kolumbusz művet készített állami ajándékként Spanyolországnak és az USA-nak. Ennek a licencnek ürügyén például és az 1993-ban az országból exportált réz 10 százalékát vitték ki vámmentesen. 40 cég kapott illegális kiviteli engedélyt műtrágya exportjára, noha 1993-ban a műtrágya hiánycikk volt Oroszországban. Úgy számolják, hogy abban az évben az illegális szállítások az orosz nyersolaj 20, a színesfém-kivitel 50 százalékát tették ki. Az összeköttetés minden: az a moszkvai cég, amely szabályosan intézi a dolgokat, egy tehervonatnyi 1 millió dollár értékű polaroid filmért mintegy 300 ezer dollár vámot és egyéb illetéket kénytelen fizetni. Egy másik vállalat azonban meg tudott egyezni – elképzelhető milyen módon és áron – a vámosokkal és ugyanolyan mennyiségű polaroid filmért csak 30 ezer dollárt fizetett.
A komputer üzletágban egyes cégek a 21,5 százalékos vám kifizetése nélkül behozhatják a számítógépeket. Közben az IBM-nek – amely a Kvant nevű zelinográdi orosz gyárban mintegy 2 millió dollárt ruházott be, s ennek révén 40 ezer kiváló minőségű komputert állítottak elő – parlamenti döntéssel törölték az addig élvezett vámmentességét az üzembe szállított alkatrészekre. Az IBM ezért most kivonul az orosz piacról.
