Bár az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a társasági adótörvénynek azon paragrafusát, amely szerint a kiegészítő adóra nem vonatkozik a korábbi években már megszerzett adókedvezmény, a május 30-i adóbevallást ez a rendelkezés még nem érinti. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint kell a társasági adóbevallást elkészíteni és az adót megfizetni. Az Országgyűlésnek július 1-ig kell az alkotmányellenes helyzetet megszüntetni. Azt egyelőre még nem tudni: mit tartalmaz majd az új szabályozás.
A társasági adótörvény 1995. január elsejétől vezette be az “osztott” adókulcsot, vagyis a 18 százalékos számított és a 23 százalékos kiegészítő adót. Azon – főleg külföldi – társaságok számára, akik már korábban jogot szereztek adókedvezményre, az új szabályozás csak a számított adó vonatkozásában hagyta érvényben a kedvezményt. A kiegészítő adót ugyanúgy meg kellett fizetni ezen vállalkozásoknak is, mint akiknek nem volt adókedvezményük. A külföldi vállalkozások érdekeit képviselő Joint Venture Szövetség az Alkotmánybírósághoz fordult a megváltoztatott jogszabály miatt, mondván, hogy a kedvezmények utólagos megvonása alkotmányellenes. Véleményük szerint ugyanis a társasági adótörvény módosítása ellentétes az Alkotmánynak a jogbiztonságot dekraráló rendelkezéseivel. Úgy vélik, hogy – mivel ezen vállalkozások még akkor szereztek jogosultságot adókedvezményre, amikor még egységes volt az adókulcs -, így őket a 10 év alatt a mindenkor hatályos mértékű adó egészére (nem pedig annak csak egy részére) megilleti a kedvezmény.
Az Alkotmánybíróság – négy bíró különvéleménye mellett – a társasági adótörvény 11. §-át alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért azt 1996. július elejével, 1995. január elsejére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A legfőbb bírói testület határozatában megállapította, hogy a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezmények általában nem vonhatók meg. Kivételesen azonban a hosszú időtartamra adott adókedvezmények esetében a jogalkotónak lehetősége van arra, hogy alkotmányosan vonjon meg, csökkentsen vagy szüntessen meg már megszerzett kedvezményeket. Az AB szerint az adott esetben az adókedvezmények viszonylag rövidebb időszakra – 5-5 évre – vonatkoznak. Ezen időszak tekintetében a gazdasági élet szereplőinek a beruházási döntések közgazdasági feltételrendszere viszonylagos állandóságához alkotmányos igénye fűződik: a már megszerzett, viszonylag rövidebb időtartamra vonatkozó adókedvezmények így az Alkotmány védelme alatt állnak. A társasági adótörvény kifogásolt 11. paragrafusa – ezen kedvezményeket megvonja – ezért alkotmányellenes. A legfőbb bírói testület azonban nem azonnali hatállyal szüntette meg visszamenőleg a kifogásolt rendelkezést – mivel akkor az összes adókedvezményt eltörölték volna a törvényből -, hanem július elsejével. Az Országgyűlésnek addig kell az alkotmányellenes helyzetet megszüntetni.
A Pénzügyminisztériumban jelenleg folyik az Alkotmánybíróság határozatának értelmezése, illetve az új szabályozás tervezetének elkészítése. Annyi bizonyos, hogy a május 30-i társasági adóbevallás elkészítésekor a még jelenleg hatályban lévő törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis úgy kell tenni lényegében, mintha nem is lenne egy ilyen tartalmú Alkotmánybírósági döntés. Az AB határozatából eredő változásokat a törvénymódosítás parlamenti elfogadását követően kell a vállalkozásoknak figyelembe venni. Valószínűleg majd egy önellenőrzés keretében lehet a cégeknek visszaigényelni az esetleges többlet társasági adóbefizetésüket. 1995-ben egyébként 90,7 milliárd forint társasági adóbevétele volt az államkasszának, amelyből 38 milliárd forint származott a vállalkozások feltöltési kötelezettségéből. Pénzügyminisztériumi források szerint ennek mintegy harmada a kiegészítő adóhoz köthető. Az AB határozata miatt kb. 5-6 milliárd forint visszaigénylésre számítanak, természetesen attól függően, hogy az új szabályozás végül is milyen körre terjed ki: csak a külföldiekre vagy másokra is.
