Megállt az építőipar leépülése; kialakult az tulajdonosi struktúra, amelyben az állam már csupán 20 százalékos részt mondhat magáénak; az ágazat helyzete stabilizálódott – hangzott el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) múlt pénteki közgyűlésén.
Sikerként könyvelhető el, hogy az építőipar részesedése a bruttó hazai termék előállításából tavaly több mint egy százalékkal nőtt, és elérte a 6,6 százalékot – tájékoztatta lapunkat Koji László, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója. A szövetségnél – az infrastrukturális beruházások növekedésének köszönhetően – az építőipar fellendülésére számítanak. Várakozásaik szerint az országos építési, szerelési tevékenység – amely folyó áron tavaly meghaladta a 455 milliárd forintot – az idén és jövőre 3-4 százalékkal, 1998 és az ezredforduló között pedig 5-7 százalékkal növekszik majd. (Az építési piac várható alakulásáról szól Tető alatt című mellékletünk írása a 27. oldalon.)
A mára kialakult ágazati szerkezet a szakemberek szerint immár nagyjából véglegesnek tekinthető az építőiparban. Eszerint a szak-szerelőipar és a mélyépítés is egyharmad körüli arányt tudhat magáénak, miközben a magasépítés egynegyedes, az épületfenntartás és -felújítás pedig 5 százalékos részt hasít ki magának. Gyakorlatilag lezárult a szervezeti struktúra átalakulása is, a mai helyzetet a kevés nagy és a sok kisebb vállalkozás jellemzi.
A szakmát az elmúlt években drasztikus tulajdonosi változások is felkorbácsolták. Amint az a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ugyancsak múlt heti rendezvényén is kiderült, ennek nyomán az állami tulajdonrész az elmúlt év végére egyötödnyire olvadt, a külföldi tulajdon aránya pedig immár egynegyedesre tehető (lásd grafikonunkat). A privatizáció, a vagyonmegosztás, a szét- és kiválások során 100 vállalatot, 165 részvénytársaságot, 1237 szövetkezetet és közel 8000 korlátolt felelősségű társaságot jegyeztek be a cégbíróságok.
A piacon változatlanul sok az úgynevezett alvócég. Míg azonban korábban túlságosan is sok volt az ismeretlen vállalkozás, a kép mára kitisztult: az elmúlt évek recessziós időszakát túlélő cégek zöme megbízhatónak tekinthető. Ez a tisztulási folyamat lehetővé tette, hogy a fővállalkozók stabil alvállalkozói kört hozzanak létre maguk körül. Elsősorban a kisebb feladatok végrehajtásánál jelentkezik a feketemunka: az építőiparban illegálisan foglalkoztatottak számát az OKISZ szakértői 35-40 ezerre becsülik. A munkanélküliségi ráta messze meghaladja az országos átlagot, bár ma is vannak hiányszakmák (ács, állványozó, bádogos, tetőfedő.)
Az építőiparban tavaly a projektek összköltségének 58 százaléka új építésekhez, 42 százaléka felújításokhoz, átalakításokhoz, korszerűsítésekhez kötődött. Tavaly 236 ipari, egészségügyi, iroda-, bank- és infrastrukturális létesítményi rekonstrukció és előkészítés indult.
Az építési export a kilencvenes években folyamatosan nőtt. A német-magyar kormányközi megállapodásnak köszönhetően tavaly több mint 460 millió márka értékű munkát teljesítettek a magyarok az építési export 80 százalékát felvevő Németországban.
