A Magyar Rádió csődhelyzete végül közbelépésre késztette a kormányt. Hitellel és előleggel ugyan, de most több a remény arra, hogy a közszolgálati médiumok valahogyan elevickélnek az rt.-vé alakulásig. De csak addig…
A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 2,5 milliárd forintot juttat a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Duna TV-nek arra, hogy a legsürgetőbb finanszírozási gondjaik megoldódjanak. A Duna TV ezenkívül havonta 75 millió forintos előleghez is jut, mindaddig, amíg a költségvetési törvényt nem módosítják a médiatörvény előírásainak megfelelően. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pedig 200 millió forintos támogatást kap a működéséhez.
A megszavazott összeg kevesebb mint a fele annak a 4,7 milliárdnak, amelyet az ORTT “gyorssegélyként” szükségesnek tartott, s csupán töredéke annak a 18 milliárdnak, amit az intézmények kívánságlistája tartalmazott. A 2,5 milliárd forintot ráadásul nem “ingyen”, hanem egy hitelkonstrukció keretében kapják a közszolgálati médiumok, amelyhez a fedezetet a tulajdonukban lévő ingatlanok szolgáltatják.
A pénz így lényegében csak arra elég, amire adták. Az intézmények hozzájutnak az év eleje óta a tervezettnél lassabban csordogáló előfizetési díjbevétel esedékes részéhez, ki tudják egyenlíteni sugárzásidíj-hátralékukat az Antenna Hungáriánál, valamint az idei sugárzási szerződésben foglalt és a tavaly tervezett tarifa közötti különbséget képesek lesznek fizetni.
Egyelőre tehát nem végződött rosszul annak a “tele- és rádióregénynek” a legújabb fejezete, amely már hetek óta tartott, és amelynek fő témája a közszolgálati médiumok fizetési gondjai voltak. Pedig a kormányülés előtti epizód már-már tragédiát sejtetett. Az egyik főszereplő, a három közszolgálati adó közül a legnehezebb helyzetben lévő Magyar Rádió ugyanis azt fontolgatta, hogy a középhullámon fele erősséggel és rövidített adásidővel sugározza a Kossuth rádiót, megszünteti a Petőfi középhullámú adását, jelentősen megkurtítja a Bartók rádió műsoridejét, és felére csökkenti a rádió honoráriumkeretét. A megszorító ötleteket a műsorszerkesztőségek ugyan egyértelműen elutasították, de a legfontosabb közönségnek számító kormányra mégis megtették a kellő drámai hatást.
Megfigyelők szerint a közszolgálati médiumoknak még szükségük lesz erre a “dramatizáló” hajlamukra, finanszírozási gondjaikat ugyanis ez az összeg még az idénre sem oldja meg. Az előfizetési díjak a polgárok fizetési “ódzkodása” és a behajtás megoldatlansága miatt hosszú távon elmaradhatnak a tervezettől, csakúgy, mint a reklámbevételek. És akkor még szóba sem kerültek az intézmények utóbbi években felhalmozott egyéb adósságai.
A média-adósság című sorozat következő adása rövid szünet után folytatódik…
