Manapság alig van kockázatosabb vállalkozás, mint a messzi Moszkva felé árut küldeni Magyarországról. Hamarosan a törvényhozás is foglalkozik azzal, hogyan lehetne biztosítani ezt az exportot.
A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) Oroszországba irányuló kivitelt kereskedelmi kockázatokra egyáltalán nem garantál. Ennek lehetőségét, hiszen fokozott kockázatú célországról van szó, már a Mehibről és a Magyar Export-Import Bankról (Eximbank) szóló 1994-es törvény is kizárja (amit egyébként módosítani terveznek). Bizonyos esetekben azonban adódhatnak áthidaló megoldások. Ilyen a deklarált transzfertilalom, azaz amikor az adott – ezúttal az orosz – kormány a külföldre menő banki átutalásokat egyszerűen letiltja. Az áthidalást ez esetben azt jelenti, ha az illető importőr orosz állami banknál akkreditívet nyit, ekkor ugyanis a biztosítás már a politikai kockázatok kategóriájába sorolható.
Oroszország azonban elvben politikai kockázatokra sem biztosítható, lévén besorolása “x” – zárulna be az ördögi kör. (A FÁK-országok közül egyébként az “x”-től csak Kazahsztán és a balti államok menekültek meg, ezeket az államokat a Mehib a “d”, tehát a még biztosítható kategóriába sorolta.) Az “x” alól is ki lehet azonban “bújni”, az exportőrők ugyanis egyedi elbírálással és kizárólag az igazgatóság jóváhagyásával azért biztosításhoz juthatnak. Ez év áprilisáig a FÁK országaiba mindösszesen 151 millió dollár értékű árura kérelmeztek biztosítást a Mehibnél, az elbírálás még folyik. Ez egy százmillió dolláros, valamennyi köztársaságra vonatkozó biztosítási csomagot, valamint további, egy-egy szállításra kiterjedő biztosítási szerződéseket jelent. Ez utóbbiból 11 millió dollárnyi célozza Oroszországot.
Az oroszországi exporthoz kért hitelekre általánosan az jellemző, hogy mindahányan egyediek – mondják az Eximbanknál. A hitelkihelyezések között e kölcsönök nem foglalnak el túl nagy helyet, a szerződéseknek csupán öt százalékát teszik ki. Ugyanakkor nagyságrendjük is alulmúlja a közepeset, összegük 1-3 millió dollárra rúg. A kérelmezett hitelek közül egyébként az orosz exportot finanszírozók visszautasítása nem nagyobb az átlagosnál. Az Eximbank emellett garanciát is hajlandó vállalni, még ha az összes 18 garanciális ügyletből csak kettő is irányul Oroszországba, 1-2 millió dollár értékben. Egyikük egy tenderre vonatkozik, azaz az Eximbank állja a bánatpénzt, ha a pályázatot kiíró az exportőr ajánlatát hirdeti ki győztesnek, de az mégis eláll a szerződés aláírásától. Másikuk hitelfedezeti garancia, azaz ha a hitel felvevője kötelezettségeit nem teljesíti, helyette az Eximbank teszi meg azt.
A bank egyébként új konstrukció kidolgozásán munkálkodik, ami a magyar gáz- és olajimport ellentételezését szolgálja majd az export támogatásával. Az egyelőre képlékeny terv egy-két hónapon belül válhat valóra – jósolják az Eximbanknál.
