A közműhálózatok privatizálását követően nő a települési önkormányzatok jelentősége ezen társaságok részvényeinek piaci forgalmában.
A települési önkormányzatok az elmúlt években több lépcsőben jutottak hozzá a közműtársaságok papírjaihoz. A Magyar Távközlési Rt. privatizációja 1993 decemberében kezdődött el: ekkor került a társaság részvényeinek 30 százaléka a MagyarCom nevű német-amerikai konzorcium birtokába. Az akkor még többségi tulajdonos állam 1994-ben másfél milliárd forintnyi Matáv-részvényt adott át az önkormányzatoknak a 103 milliárd forintos alaptőkéjű társaság által használt belterületi földek ellenértékeként. A másfél milliárdos pakett hamarosan megjelent a tőzsdén kívüli forgalomban, ahol 1994 nyarán 150 százalékos árfolyamon jegyezték, az év végére pedig már 220-240 százalékra emelkedett az ára. Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy a befektetők a társaság folytatódó privatizációjának eredményeképpen a Matáv-papírok közeli tőzsdei bevezetését remélték. Ám, mint ismeretes, a tavaly év végén többségi tulajdonossá vált MagyarCom csak 1997 végi határidővel vállalt kötelezettséget a tőzsdei bevezetésre, így a mára kialakult 180-190 százalékos OTC-árfolyam változása a közeljövőben nem várható.
A tavalyi privatizációs hullámban elkelt áramszolgáltató társaságok részvényeiből előbb a belterületi ingatlanok fejében szereztek részesedést a települési önkormányzatok, napjainkban pedig a társaságokkal együtt értékesített belterületi közműhálózatokat ellentételező részvénypakettek átadása zajlik. A kárpótlási jegy-részvény cserékben is fontos szerepet játszó áramszolgáltatókat még nemigen jegyzik a tőzsdén kívüli forgalomban; igaz, néhány észak-dunántúli önkormányzat máris értékesítette a birtokában lévő Édász-papírokat. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. részvényeit a hírek szerint két osztrák villamosipari társaság vásárolta meg, aminek eredményeként az árfolyam az év elején a névértékig emelkedett. Mára viszont csökkent a piaci kereslet, ami nem túl jó hír azok számára, akik kárpótlási jegy ellenében szándékoznak Édász-részvényt jegyezni.
Jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által sikeresnek ítélt Démász-cserével kapcsolatban is az a legnagyobb kérdés, hogy az allokációs előnyben részesült alanyi kárpótoltak és kényszerelfogadó önkormányzatok mikor és milyen feltételekkel tehetik majd pénzzé papírjaikat. A fel-felröppenő hírek szerint 30-40 százalékos árfolyamon akad ugyan kereslet a Démász iránt, az önkormányzatokat megillető további részvényjuttatások, illetve a dolgozói részvények kibocsátása azonban túlkínálatot okozhatnak a piacon.
Az elmúlt években jelentős bevételre tehettek szert a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. részvényeiből részesült önkormányzatok is: a 97 milliárdos alaptőkéjű Mol 4,31 százaléka került a helyhatóságokhoz.
Értékpapír-kereskedői körökben úgy látják, hogy a települési önkormányzatok egyre tudatosabban lépnek fel a tőzsdén kívüli részvénypiacon: ma már arra is van példa, hogy az önkormányzatok egymással összefogva “tendereztetik” a brókercégeket papírjaik értékesítésekor. Akadnak helyhatóságok, amelyek értékpapír-piaci tanácsadást is igénybe vesznek, és olyanok is, amelyek portfólió-kezelési megbízást adnak egy-egy brókercégnek. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy némelyik önkormányzat a kárpótlási jegy-részvény cseréknél élvezett allokációs elsőbbségét próbálja meg piaci előnyre fordítani.
