Eseményekben gazdag hetet tudhat maga mögött a Budapesti Értéktőzsde. Az IMF-megállapodás és közelgő OECD-tagságunk híre ismét Magyarország felé fordította a külföldi befektetők érdeklődését.
Történelmi rekordot döntött a hét elején a tőzsdeindex: hétfőn átlépte a 2400 pontos lélektani határt, majd kedden 2416 ponton tetőzött. Az országról készített makrogazdasági elemzések kedvező befektetési lehetőségként értékelik hazánkat, amit csak tetézett a Valutaalappal kötött megállapodás és felvételünk az OECD-be. Ennek ellenére a hét második felében megtorpant a részvények általános emelkedése, sőt néhány vezető papír esetében az árfolyamok esése mögött nem egyszerűen a nyereségrealizálásból fakadó eladások húzódtak meg. Más részvények ennek ellenére töretlen lendülettel folytatták a korábban megkezdett szárnyalásukat. Az elmúlt napok érdekességei tartozik a Fotex virágzása, különösen annak fényében, hogy az év eleji hosszból kimaradva ezek a papírok sokáig névérték körül cseréltek gazdát. Piaci szereplők is csak találgatják, hogy minek tudható be a több mint 50 százalékos áremelkedés.
Egis, Richter
Elkényeztették tulajdonosaikat a hazai gyógyszeripar fellegvárai az elmúlt negyedévben. Bár a minden korábbi várakozást felülmúló árfolyam-emelkedés a Richter esetében megtorpanni látszik, az Egis kedden karnyújtásnyira került a hatezer forintos lélektani határ átlépéséhez. Mindkét társaság rekord-nyereségadatokkal büszkélkedhet az elmúlt év után, és a várakozások szerint az idei év újabb sikerek kovácsa lesz.
A Richter Gedeon Rt. részvényeinek vásárlásakor komoly kockázatként jelentkezik, hogy az államnál lévő 43 százaléknyi pakettből 18 százalék sorsa még nem dőlt el. Egyes ígéretek szerint ebből 5-5 százalék a két társadalombiztosítási önkormányzatot illet meg, és a maradék 8 százalék várat még értékesítésre. Egy későbbi értékesítés a pakett nagysága miatt nem történhet túlzottan magas áron, és ez a mostani befektetőket is óvatosabb vásárlási magatartásra inti. Bár úgy néz ki, hogy az orosz kormány további vámemelési elképzelései lekerültek a napirendről, a FÁK piacain további részesedésre törekvő társaságnak nagyobb kockázatot kell vállalnia a szállításoknál, azaz a korábban teljes mértékben fedezett export helyett nagyobb arányban kell nyitott szállításokat is vállalnia.
Az Egis feltartóztathatatlannak tűnő árdrágulása mögött az utóbbi időszakban készített kedvező hangvételű elemzések húzódnak meg: a korábbi fenntartásokkal szemben ma már kimondottan kedvezően ítélik meg a stratégiai tulajdonossal való együttműködés lehetőségeit.
BorsodChem
Az elmúlt hét legjelentősebb eseménye a BorsodChem tőzsdei bevezetése volt. A 10,2 milliárd forintos alaptőkéjű társaság részvényei iránt már a néhány héttel ezelőtti nyilvános kibocsátás során számottevő belföldi kereslet mutatkozott, bár akkor ezt a 2200 forint körüli londoni, illetve az 1800 forintos forgalomba hozatali ár közötti különbözettel magyarázták. Erre cáfolt rá a bevezetést követő néhány nap, hiszen – elsősorban hazai kereslet hatására – az 1965 forintos nyitóárat követően (450 millió forintos forgalom közepette) meg sem állt a papírok jegyzése 2250 forintig, holott ekkor az árfolyam már meghaladta az aktuális londoni árat. A külföldi kibocsátás során értékesített részvények (GDR-k) április elsejétől transzferálhatók Budapestre, ami azt fogja eredményezni, hogy már ezen a héten megszűnik az árrésben rejlő arbitrázs lehetősége.
Az elmúlt héten közzétett gyorsjelentés alapján kiugróan eredményes évet zárt tavaly a BorsodChem. A tavalyelőtti 23,35 milliárd forinttal szemben 38,77 milliárdra rúg a társaság árbevétele, és a racionalizált költséggazdálkodásnak köszönhetően 1,72 milliárd forintról 6,15 milliárd forintra nőtt az adózás utáni, konszolidált nyereség. Mindezt annak ellenére sikerült elérnie, hogy a cég egyik vezető termékének, a PVC-nek a világpiaci ára tavaly kedvezőtlenül alakult: több mint 40 százalékot veszített értékéből. Bár az idei évben csak kismértékű korrekció várható a PVC piacán, a többi termék kedvező értékesítési feltételei miatt egyes piaci elemzők szerint a társaság 1996-ban képes lesz megismételni elmúlt évi eredményeit. Ez viszont kimondottan kedvező hatással lehet a jelenleg 3,5 P/E-jű részvény későbbi árfolyamára, bár a tartós emelkedésre az első negyedéves gyorsjelentésig valószínűleg várni kell.
Mol
A Mol múlt heti mélyrepülése (1800 forintról 1555 forintig zuhant a papírok jegyzése) elsősorban a gáz importja körül kialakult vitával magyarázható, amelynek során még a Mol gáznagykereskedői monopóliuma is kérdésessé vált. Az áralakulást még a Nomura elemzése sem tudta segíteni, amely pedig a gázárak rendezése után kifejezetten pozitívan értékelte a társaság nyereségességét – olyannyira, hogy a Mol vezetősége közleményben volt kénytelen a befektetők tudomására hozni a becslések túlzó voltát.
A Mol-részvények vásárlásától az elmúlt héten az tartotta vissza a külföldi befektetőket, hogy az 1998 és 2008 közötti gázimport – a korábbi kormányközi megállapodásokkal Magyarország számára biztosított – opciós joga kérdésessé vált. Az ügy pikantériája, hogy a Mol 50 százalékos érdekeltségében lévő Panrusgaz vált anyavállalatának a konkurensévé. (Figyelő, 1996/12. szám) Az importált gáz háromnegyede eddig is a Panrusgaz közreműködésével jutott el az ukrán-magyar határig, de az országon belüli értékesítésben a Mol monopolhelyzetben volt. A Panrusgáz saját értékesítési csatornáinak megteremtését elősegítené a Szlovákiát Olaszországgal összekötő, Nyugat-Magyarországot átszelő gázvezeték megépítése. A Panrusgaz hajlandó lenne működésének átláthatósága és az ellenérzések eloszlatása érdekében az államnak egy aranyrészvényt adni, ami a stratégiai döntésekben vétójogot nyújtana.
Kárpótlási jegy
A kárpótlási jegyek piaca tartotta még lázban a befektetőket az elmúlt héten, mivel ismét 400 forint közelébe került a papírok jegyzése. A napi spekulánsok egyik kedvelt instrumentuma egy külföldi tulajdonban lévő brókercég vásárlása után indult el felfelé, majd, a hegymenethez csatlakozva, a piac többi szereplői is elkezdtek vásárolni. Négyszáz forint magasságában viszont az eladói oldal vált erősebbé, így a vásárlási lázat elindító brókercég pillanatokon belül teljesíteni tudta ügyfele megbízását, ami egyben azt is jelentette, hogy a vevő nélkül maradt kárpótlásijegy-piacon közel a kiindulási szintre estek az árak. A hét elején a jegy ismét a befektetők figyelmének középpontjába került, mivel a gáz- és áramszolgáltató társaságok dolgozói részvénykibocsátása kárpótlási jegy ellenében történik, és feltehetőleg a forgalmazók már most megpróbálják felvásárolni az alkalmazottak jegyzésekor felhasználandó mennyiséget.
