Minimális, a nulla százalékot alig meghaladó gazdasági növekedés és félmillió új munkanélküli – röviden így összegezhető a német ipari és kereskedelmi kamarák (DIHT) 25 ezer cégre kiterjedő konjunktúra-felmérésének eredménye.
A vállalatok borúlátóbban ítélik meg a német gazdaság várható fejlődését, mint a bonni szövetségi kormány; utóbbi ugyanis – szintén a közelmúltban előterjesztett éves gazdasági jelentésében – a bruttó társadalmi termék 1,5 százalékos növekedését valószínűsítette 1996-ra, továbbá azt, hogy a munkanélküliek száma “csak” 250-300 ezer fővel emelkedik ebben az esztendőben.
“A konjunkturális légkör hűvös, egyes területeken fagyos” – olvasható a kamarai felmérés eredményét összefoglaló kötetben.
A magánfogyasztás még mindig nem élénkül. Az export mennyisége ugyan a DIHT becslése szerint 3-4 százalékkal növekszik, ez azonban önmagában nem elégséges a gazdaság fellendüléséhez. A vállalatok beruházási aktivitása mérséklődik, s ez az aktivitás különben is elsősorban a gazdasági tevékenység racionalizálását, nem pedig a termelés bővítését szolgálja. Az iparvállalatok továbbra is Németország mint termelési telephely hátrányaira panaszkodnak, az építőipart pedig egyre inkább a recesszió jegyei jellemzik.
Az alacsony kamatszint és az infláció ugyancsak alacsony szintje kedvező a vállalatok számára, a jövedelmezőségi viszonyok azonban romlanak. Az elmúlt évben létrehozott, a konjunktúra által alá nem támasztott bértarifa-megállapodások önmagukban is rontották a vállalatok jövedelmezőségét, a márka felértékelődése következtében pedig tovább romlottak a német vállalatok nemzetközi pozíciói. A rendelésállomány és a kapacitás-kihasználtság szintén csökkent.
A vállalatok hangulata mindezek alapján ma rosszabb, mint 1994 eleje óta bármikor. A nyugati tartományokban a felmérésbe bevont iparvállalatok csupán 17 százaléka minősítette “jónak” saját üzleti helyzetét (szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal), míg 24 százalékuk romlást tapasztal. A különösen nagy nehézségekkel küszködő építőiparban csupán minden huszadik cég mondta “jónak” az üzleti helyzetet, ezzel szemben 52 százalék (kétszer annyi, mint egy évvel ezelőtt) minősítette azt “rossznak”.
Németország keleti tartományaiban, ahol a gazdasági növekedés nem szűnt meg, de lelassult, 1990 óta most először magasabb azon vállalatok száma, amelyek üzleti helyzetük romlásával számolnak, mint azoké, amelyek javulásban bíznak.
A DIHT szakértői a felmérés eredményeit összegző tanulmányban külön fejezetet szenteltek az export várható alakulásának. A német vállalatok összességében a kivitel további növekedésével számolnak. Nyugat-Németországban az ipari cégek 28 százaléka számít az export bővülésére (igaz, egy évvel korábban ez az arány még 43 százalék volt), míg 17 százalékuk tart az export csökkenésétől. Az egykori NDK-ban ezzel szemben a megkérdezett ipari cégek 31 százaléka reménykedik az export növekedésében, s csupán 9 százalék számít a mérséklődésére.
A felmérés során a megkérdezett nyugatnémet cégek csupán 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bővíti a dolgozói létszámot, 38 százaléka leépítésekkel számol. Kelet-Németországban a vállalatok 9 százaléka létszámbővítést, csaknem kétharmada változatlan létszámot tervez, ugyanakkor minden negyedik cég a keleti tartományokban is elbocsátásokkal számol.
Március első hetének végén egyébként a német szövetségi munkaügyi hivatal bejelentette, hogy a munkanélküliségi ráta újabb, háború utáni csúcsot ért el. A jelentés szerint február végén 4,27 millió német volt munka nélkül. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta a januári 10,8 százalékról 11,1 százalékra növekedett. A volt NDK-ban a januári 16,8 százalékról 17,5 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A nyugati tartományokban januárról februárra 9,4-ről 9,6 százalékra emelkedett a ráta. A szövetségi köztársaság néhány kulcsállamában március 24-én választásokat tartanak. Szakértők szerint a munkanélküliség okozta szociális feszültség erőteljesen befolyásolhatja ezeknek a választásoknak az eredményét.
