A megyei, fővárosi munkaügyi központok összességében 165 fős ellenőri apparátusa tavaly megközelítőleg 25 ezer akcióban, mintegy 162 ezer embert érintő ellenőrzést végzett a magyar munkaerőpiacon. Ezek során 600 millió forint visszafizettetését kezdeményezték, amelynek kétharmad része az elmaradt munkahelyteremtő beruházásokhoz, egyötöde pedig a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásához kapcsolódott.
A feketemunka ellenőrzése tavaly különösen nagy hangsúlyt kapott – aránya az összes “kiszálláson” belül a megelőző évi 22 százalékról 34 százalékra emelkedett. Amint az az Országos Munkaügyi Központ adataiból kiderül, a külföldieket engedély nélkül foglalkoztató munkáltatók aránya Budapesten, Békés, Bács-Kiskun, Somogy, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is megközelítette, illetve meghaladta az 50 százalékot (Jász-Nagykun-Szolnokban az ellenőrzésbe bevont külföldiek 90 százalékának hiányzott a munkavállalási engedélye). Külföldieket feketén – néha embertelen körülmények között, éhbérért – elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátás területén alkalmaznak.
A feketemunka visszaszorítása érdekében tavaly júliustól módosítottak bizonyos szankciókat, és bővítettek egyes ellenőri jogosítványokat. Így például a külföldieket engedély nélkül foglalkoztató munkáltatókra kirótt bírság az első esetben nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér ötszörösénél, újbóli szabálytalanság esetén pedig tízszeresénél.
A munkaügyi ellenőrzést a jövőben törvényi szinten kívánják szabályozni, ami minőségi változást hoz majd a jelenlegi, kormányrendeletben regulázott helyzethez képest – tájékoztatta lapunkat Braun Judit, a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzési főosztályának vezetője. A törvénytervezet kibővíti azok körét, akikre a munkaügyi ellenőrzés kiterjedhet. A jogszabály értelmében jövő januártól (ha a honatyák addigra megszavazzák a nyáron benyújtandó tervezetet) nem csak a munkaviszonyban állókat ellenőrizhetik majd, hanem bárkit, aki valamiféle foglalkoztatási viszonyban áll – azaz például vállalkozási szerződéssel dolgozik.
Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) érintett felei között egyelőre még több vitás kérdés is akad. A munkavállalók például ragaszkodnak ahhoz, hogy az ellenőrzés terjedjen ki a szakszervezeti tisztségviselőkre, illetve a kollektív szerződésben foglaltakra is. Ez utóbbit a munkavállalók és a szaktárca képviselői is ellenzik, mondván: a jogállami szokások szerint állami ellenőrzést csak törvényi szintű megállapodásokra indokolt érvényesíteni. Mindenképpen erősíti az ellenőrzés pozícióit a munkakönyv intézményének tervezett visszaállítása is (erről lásd a Figyelő 95/6. számában közölt írásunkat). Az ÉT március 22-i ülésén részletes vita várható a foglalkoztatási nyilvántartás rendjéről, ahol a felek talán megállapodásra jutnak a még tisztázatlan, főleg az adatvédelmet érintő pontokban.
