Változatos tőzsdei árfolyam-alakulásnak lehettünk tanúi az utóbbi napokban: a múlt hét első három napján végbement összesen 131 pontos növekedésnek köszönhetően szerdára rekordszintre emelkedett, a következő három napon viszont 166 pontot esett a tőzsdeindex.
Múlt szerdáig tartott az index pontértékének abszolút rekordját hozó árfolyam-emelkedés a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénypiacán. Csütörtöktől korrekciós jellegű árcsökkenés kezdődött, ami hétfőn 89 pontos zuhanásba ment át. Kedden viszont ismét emelkedtek a részvényárfolyamok.
Piaci szereplők szerint az ármozgások a nagy külföldi tőzsdéken uralkodó folyamatokkal hozhatók összefüggésbe. A New York-i, illetve a londoni bessz azért okozhatott a BÉT-en is jelentős árfolyamcsökkenést, mert a vezető magyar papírok nagy része ma már a külföldi tőzsdéken is forog, a részvények tulajdonosai között pedig többségben vannak a külföldi befektetők. Az azonnali piaci mozgásokat követték a határidős BUX-elszámolóárak is: az 1046 kontraktusnyi heti index-kereskedelem kiugróan magasnak számít.
A Tőzsdetanács hétfői ülésén határozott az index részvénykosarának megváltoztatásáról. A várakozásoknak megfelelően bekerült a kosárba a Mol. Az olajtársaság részvénye mellett BUX-papír lett a Styl és a Csopak is, a Martfű ellenben kimarad a kosárból, amelyben áprilistól így 23 papír szerepel majd. Ezek összértéke a tőzsdei részvény-kapitalizáció 93 százalékát tette ki március 1-jén, a tavaly szeptember 1-jétől eltelt hat hónap tőzsdei részvényforgalmából pedig 98 százalékkal részesedtek. Ugyanakkor a kimagasló alaptőkéjű cégek – mint amilyen a Mol és a Richter – aránytalanul nagy befolyásoló szerepének elkerülése érdekében a jövőben egy részvény súlyaránya nem haladhatja majd meg a kosár 15 százalékát.
