Európában több mint 7 milliárd dollár bevételt értek el tavaly dobozolt szoftverek eladásából a forgalmazók, 16 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ez összesen 4,4 milliárd dollár különböző adóbevételt jelentett az országoknak. Dobozolt szoftvereknek a polcról leemelhető, a felhasználó által egyszerűen üzembe helyezhető, elsősorban személyi számítógépekre, kisebb számban munkaállomásokra készült programokat nevezik. Éppen azért, mert PC-re készültek és könnyen kezelhetők, ezeket használják a legtöbben kalózmásolatként.
A nagy szoftverházak által létrehozott, a szoftverek jogtisztaságáért harcoló BSA (Business Software Alliance) megbízásából a Price Waterhouse a közelmúltban a dobozolt szoftverekről készített felmérést. Megállapították, hogy Európában az illegális szoftverek aránya e termékkategóriában 52 százalékos, és a kalózmásolatok évente 5 milliárd dollár veszteséget okoznak a szoftveriparnak.
Ha Európában is sikerülne elérni legalább az észak-amerikai 35 százalékos szintet, az 60 ezer új szoftvereladói és -szolgáltatói, illetve fejlesztői munkahelyet teremtene, további 1,4 milliárd dollár állami adóbevétel mellett. A felmérés készítői szerint a leghatékonyabb eszköz a feketemásolatok visszaszorítására a kormányok határozott fellépése. Olaszországban például egy év alatt 85 százalékról 50 százalékosra sikerült “fehéríteni” a szoftvereket.
Mi a helyzet Magyarországon? 1995 végén 81-82 százalékos “feketeségűnek” becsülték a BSA szakértői a szoftverpiacot, az iparág számára okozott éves veszteséget pedig 15 milliárd forintra, a különböző adókat, amelyektől az állam elesett, ugyanekkorára. Cél, hogy 1996 végére 75 százalékra tudják leszorítani az illegálisan alkalmazott programok arányát, a szoftverrel kereskedők, a rendőrség és az APEH egyaránt fellép ennek érdekében.
A magyar kormányzati-közigazgatási szféra egyértelműen elkötelezte magát a jogtiszta szoftverek használata mellett, a vállalati számítógép-alkalmazókra azonban nem mondható el ugyanez. Pedig az illegális szoftverhasználatért elsősorban a vállalatok vezetői felelősek. Az érvényes rendelkezések szerint akár 2-5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.
