LETETTE AZ ESKÜT AZ ÚJ PÉNZÜGYMINISZTER. Medgyessy Péter – aki kormányzati szerepet utoljára a rendszerváltás előtti kabinetekben vállalt – érzékeltette, hogy célját kompromiszumok révén, és nem a Bokros-féle puccsista módszerekkel kívánja elérni. A tapasztalt pénzügyi szakember első nyilatkozataiban antiinflációt, stabilizációt és 5 százalék körüli növekedést ígért, arra az esetre, ha az államháztartási hiány nem éri el a GDP 4 százalékát, s így a fő ellenségnek tekintett infláció 20 százalék körüli szinten tartható.
EGY KORÁBBI PÉNZÜGY-MINISZTER PÁRTOT ALA-PÍTOTT. Szabó Ivánnak és követőinek Magyar Demokrata Néppártja az MDF-ből szakadt ki azután, hogy alapítói nem kaptak garanciát az új pártelnöktől, Lezsák Sándortól politikai irányvonaluk érvényesíthetőségére.
MAGYARORSZÁG MÉG MINDIG VONZÓ befektetési célpont – állították annak a Budapesten tartott nemzetközi konferenciának a résztvevői, amely a régiónkban az elmúlt években megfigyelhető tőkemozgásokat elemezte. Megállapították, hogy a működőtőke-befektetések elsődleges célpontja Közép- és Kelet-Európában még mindig Magyarország.
A FEKETEGAZDASÁGBAN MA MÁR A GDP 30 SZÁZALÉKA KÉPZŐDIK – olvasható ki egy másik statisztikából. Egy minap megjelent tanulmány szerint a magyar családok kiadásainak csaknem negyede a feketegazdaságban jelentkezik, ami körülbelül 850 milliárd forintot tesz ki, s emiatt legalább 100 milliárd forintos vesztesége van az államkincstárnak. Természetesen kimutatható az összefüggés az így elmaradt bevételek és a társadalombiztosítás hatalmas vesztesége között is. A tb, amely 1989-ben még közel 27 milliárdos nyereséggel zárt, 1995-ben a legfrissebb becslések szerint 41,5 milliárdos hiányt kell, hogy elkönyveljen.
NINCS VESZÉLYBEN A KENYÉRELLÁTÁS – állítják hivatalos helyeken azután, hogy az Állami Számvevőszék jelentése leszedte a keresztvizet a búzatermelés jelenlegi rendszeréről. Az ÁSZ szerint a búza világpiaci árrobbanásának hazai következményei megmutatják, hogy az államigazgatási szervek a mai szabályozás mellett nem képesek idejében beavatkozni a gazdasági folyamatokba. Ezért a kormánynak a búzatermelés egész rendszerét át kellene tekintenie.
A BUDAPESTI TŐZSDE-INDEX TÖRTÉNELMI CSÚCSOT DÖNTÖTT március 4-én. A részvényárfolyamok emelkedése nem elszigetelt magyarországi jelenség, hiszen a nemzetközi piacokon is rendre csúcsok dőlnek meg, így a befektetők bizakodása, hogy az árfolyamok még magasabbra kúsznak, egyáltalán nem alaptalan.
AZ EU BŐVÍTÉSE KÖRÜL EGYRE INTENZÍVEBBEK A VITÁK. Míg egyes tanulmányok azt állapítják meg, hogy a CEFTA-országok felvétele gazdaságilag előnyös volna a tizenötöknek, addig egy svájci bank üzleti elemzése szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia felvétele önmagában 50 milliárd ecu-vel növelné a strukturális alapok kiadásait a támogatások jelenlegi szintje mellett.
