Magyarországon mintegy 50 milliárd forint értékű külső üzletrész keletkezett a nevesítéssel, az árfolyam a névérték 5-25 százaléka között ingadozik. A vagyoni osztozkodással 1,5 millióra növekedett a szövetkezeti tulajdonosok száma, amely az örökösödéssel hatványozódhat, már kezelhetetlen feszültséget okoz. Szűkíteni kell a tulajdonosok körét. A koncentráció érdekében a tagok üzletrészvásárlását befektetési-, személyi jövedelemadó-kedvezménnyel segíti az állam. A tag a vásárlásra fordított összeg 30 százalékát leírhatja az adóból. A szövetkezetek speciális kedvezményt is kapnak saját üzletrészük megvásárlásához. Ha azt nyugdíjas tagtól vagy külső üzletrész-tulajdonostól vásárolják vissza, akkor az árfolyam-különbözet után nem kell megfizetni a társasági adót. Az üzletrészvásárláshoz ugyan 50 százalékos támogatást kap a szövetkezet, de üzletrészvagyonának csak az öt százalékáig jár ez a segítség. A megvásárolt üzletrésznek csak 15 százalékos árfolyamértékét számolhatják el piaci értékként. Tehát egy százmillió forintos üzletrészvagyonnal rendelkező szövetkezet a visszavásárláshoz legfeljebb 375 ezer forint támogatást kaphat. Ezért sokan nem vásárolnak majd fel, nem vállalnak fizetési kötelezettséget.
