A Sasad Rt. kétszeres megszületése volt talán a legzajosabb szövetkezeti átalakulás. A Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet először 1991. március elsejei közgyűlésén alakult át részvénytársasággá, hogy a sok tevékenységű közös gazdaságban áttérjenek az egy tag – egy szavazatról a vagyonarányos szavazásra, és a társasági formával elősegíthessék a tőkebeáramlást. Alig egy évvel később, 1992. január 20-án a Sasad Rt.-nek mégis vissza kellett vedlenie szövetkezetté. Mihalik László elnök-vezérigazgató szerint ugyanis politikai nyomásra, Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő közbenjárására, törvényességi óvással hatályon kívül helyezték a cégbírósági bejegyzést. A szövetkezeti törvény szerint elölről kellett kezdeni az átalakulást, a vagyonfelosztást. Végül 1993. május 4-én, szinte egyhangú közgyűlési igennel, ismét részvénytársasággá vált a Sasad. Fenn kell tartani a szövetkezeti szellemet, azonban a kor követelményei szerint – véli Mihalik László. Az Európai Unió egy tevékenységű szövetkezetei szinte egyenlő tagi pénzbetétekkel jönnek létre. A magyar közös más. Egyszerre termel, ad-vesz, szolgáltat, szükség van a vagyonarányos szavazásra.
