Jobbágy Dénes szoftverfejlesztő villamosmérnök. Első munkahelye a Videoton Fejlesztési Intézete volt, ahol különféle alkalmazott kutatáshoz készített programokat. A cég kutatási eredményei azonban többnyire nem vezettek eredményre a KGST-piac összeomlása miatt. 1990-ben a Műszertechnika Kft.-hez került, majd a Hungaro DigiTel nevű űrtávközlési cég vezérigazgatója lett. Innen vezetett az út a Matávhoz. Harmincöt éves, nős, három gyermeke van.
A cégvezetéssel folytatott fél éves párbeszéd után vállalta el Jobbágy Dénes a Matáv marketing vezérigazgató-helyettesi beosztását. A korábbi elnöki szobába költözött. Ez a funkció a vezérigazgatóival egybeolvadt – a többségbe jutott német-amerikai tulajdonosok kívánságára megszűnt, így gazdátlan maradt a szoba. Az új lakó láthatóan egészen más stílusú, mint elődje: a tekintélyes méretű íróasztal és a népesebb értekezlet megtartására is alkalmas kerekasztal telis-tele papírral. Először úgy tűnt, hogy a falon is az elintézni valók és elfelejteni nem illő feladatok sorakoznak az öntapadós címkékkel felragasztott cetliken. Mint kiderült, egészen másról van szó. Jobbágy ennél tudatosabb ember. A cédulák másra emlékeztetik az új vezérhelyettest. Nemrégiben részt vett a Matávnál már egy ideje – különösen a privatizáció után – rendszeressé vált belső elitképző tanfolyamon. Ezeken a fejtágítókon előadásokat tartanak, és olyan konkrét feladatokat kapnak a résztevők, amelyek a cég életében ténylegesen létező és végrehajtásra váró projektek. Az életszerű kurzus végén mindenkinek véleményt kellett alkotnia társairól. Jobbágyot sokan ugyanazért dicsérték, mint amiért intették: előadásait kissé lazának, stílusát közvetlennek találták. A cédulák tartalmából kiderül, hogy az új vezérhelyettes nem hivatalnok típus, irtózik a céltalan bürokráciától, de sose rúgja fel a hivatali rendet.
Jobbágy – úgy mondják – “amerikai szagú”, angolul jól beszélő menedzserfajta. Elsődlegesnek a piaci szempontokat tekinti, bár mérnök mivoltát nehezen tudná letagadni. A Matáv új, fogyasztók felé forduló értékesítési stratégiájának lényegét felvázolandó – hogy a laikus kívülálló is érte szavát -, rajzolni kezd. Először egy háromszög vonalait húzza meg. Ennek egyik csücskébe a fogyasztót, a másikba a cég alkalmazottját, a harmadikba a tulajdonosát kell odaképzelni. A fogyasztó, mint tudjuk, a lehető legjobbat kívánja, igényei mondhatni nemzetközivé válnak. Ezért a szolgáltató cég tulajdonosa joggal várja el alkalmazottaitól, hogy ebben a szellemben gondolkodva alakítsák üzleti tevékenységüket – a műszaki életből vett hasonlattal élve csereszabatosakká kell, hogy váljanak. A Matávot eddig teljes mértékben a technológia határozta meg. A gondolkodásmódot ezzel szemben a piaci- és a vevőigényekhez kell igazítani a jövőben – nyomja meg ceruzáját keményen Jobbágy.
A beszélgetés során lejegyzett apró – olvashatatlannak tűnő – sorok alatt újabb ábra születik. A koordinátavonalak találkozási pontjából, az origóból meredeken fölfelé ívelő vonal indul, amely egy idő után konszolidált, vízszintes pályára tér. Jobbágy szerint a fejlődési megszakadása maga a halál egy cég (és egy ember) életében. Nincs az a felfelé ívelő szakasz, amely fölé ne lehetne emelkedni. Aki nem ehhez tartja magát, hagyja abba, csináljon valami egészen mást – teszi le elégedetten a ceruzáját.
