Évente százmilliárd forintnyi tőke jelenik meg az utóbbi időben a hír- és távközlési piacon. A médiatörvény életbe lépése tovább tágítja a befektetési teret, s ezzel a verseny lehetőségét. Kialakulhat-e Magyarországon a szabadpiac a telefóniában? A választ Krupanics Sándortól, a Hírközlési Főfelügyelet vezetőjétől kértük.
E lméletileg 2002, a koncessziós kötelmek oldása után különösebb korlát nélkül érvényesülhetnek majd a piaci viszonyok – állítja a főfelügyelő, annak hangsúlyozásával, hogy a szakmai és a piaci ellenőrzés szerepe akkor jóval erősebb kell legyen, mint manapság. Egyelőre a korszerű, az európai rendszerrel is összhangban lévő szabályozás feladataival birkózik a hivatal. Ám hamarosan teljessé válik és munkába áll a Nemzeti Hírközlési és Információs Tanács. Ennek a főfelügyelet vezetője szerint már megfelelő befolyása lesz ahhoz, hogy ellássa a piaci verseny ellenőrzését – természetesen a főfelügyelettel együttműködve. Március vége felé működni kezd az Országos Rádió és Televízió Tanács is, hasonló feladatokkal.
A helyi koncessziósok megjelenése a vezetékes távközlésben inkább csak a piac újrafelosztását jelentette, mintsem az igazi verseny feltételeinek megteremtését. Tényleges harc az értéknövelt szolgáltatások terjedésével, az adatátvitel legfejlettebb technológiájának átvételével lesz – véli a főfelügyelő. Ebbe jócskán beleszólhatnak majd a mobiltelefon-társaságok. A Westel 450-es társaságnak már nagyjából kialakult a stabil vevőköre, úgyhogy tényleges versenyfutás a Pannon GSM és a Westel 900 között van. Ugyanez a duopólium jellemzi a személyhívók piacát is, ahol az EasyCall és az Eurohívó egymás mellett futva igyekszik bizonyítani, hogy az Operator Hungaria immáron hatéves egyeduralmát igyekeznek megdönteni.
Sajátos a helyzete a hazai médiapiacon az Antenna Hungáriának. A hírközlés főfelügyelője úgy látja, hogy ma már mindenképpen üzletpolitikai kérdés a cég műszaki berendezéseinek rekonstrukciója. A technológiai megújulás szerinte a következő két évben legalább négy-ötmilliárd forintos beruházást igényelne.
Mindent egybevetve Krupanics Sándor leszögezi: árverseny még nincs a magyar hír- és távközlési piacon. A szolgáltatók ezért a minőséggel léphetnek előbbre és azzal, hogy az előfizető igényeihez – pénztárcájához – alkalmazkodó, barátságos tarifacsomagokat alakítanak ki. Mivel pedig a lakosságinál ötször-hatszor nagyobb az üzleti élet telefonforgalma, a közeli jövő igazi tatamin, ezekért az ügyfelekért dúl majd a legádázabb küzdelem.
