Miközben a Felső-Tisza vidékén és a Körösökön apad az ár, addig a régi jó hagyományoknak megfelelően ismét áremelésekkel kezdődött az új pénztári év.
Mindenekelőtt – a várakozásoknak s az előzetes ígéreteknek megfelelően – drágult a közlekedés: a különböző közlekedési vállalatok eltérő mértékben ugyan, de valamennyien emelték tarifáikat. A MÁV például január 1-jétől átlagosan 17,5 százalékkal emelte a vasúti személyszállítás díjtételeit, az árufuvarozásért pedig 30 százalékkal kell többet fizetni. A vonatjegyek ára ötven kilométeres távolságig 20, azon felül 15 százalékkal nőtt. A helyjegy ára 55 forint, az InterCity pótjegyé 200 forint lett. A tanulók és fogyatékosok eddigi 75 százalékos kedvezménye 70 százalékra mérséklődött, ellenben a sportolók, természetjárók és a hallássérültek ezentúl féláron utazhatnak.
A távolsági autóbusz-közlekedés átlagosan 22 százalékkal lett drágább. Ez annyit jelent, hogy az eddigi, átlagosan 4,32 forintos kilométerenkénti tarifa 5,27 forintra növekedett. A vasúthoz hasonlóan a távolsági buszokon is módosult az igénybe vehető kedvezmény mértéke. A közlekedési minisztérium szerint az üzemanyag drágulása, a dolgozók bérének emelése, valamint az autóbuszok pótlásához szükséges források fedezése miatt nagyobb mértékű díjemelésre lett volna szükség – ezt azonban a vasúti és közúti tarifák közötti arány megtartását, valamint a fizetőképes kereslet korlátait figyelembe véve nem érvényesítették.
A sorból nem maradhatott ki a fővárosi tömegközlekedés sem: a tavalyi 33 százalékos emelés után a BKV az idén január elsején 39 százalékkal emelte tarifáit. A vonaljegyek új ára 50, a kombinált bérleté 1950 forint. A tanulók és a nyugdíjasok kombinált bérlete 585, a villamosbérlet 1550 forintba kerül. Az elsejei áremelést az illetékesek azzal magyarázták, hogy a cég bevételekkel fedezett kiadásainak 2000-re el kell érniük az 50 százalékot. Mindezzel párhuzamosan a BKV tovább folytatja hároméves, összesen 12 százalékos szolgáltatáscsökkentő programját.
A korábbi emelésekhez képest drasztikus mértékben nőttek az üzemanyagárak: a Mol Rt. a költségvetési intézkedések (fogyasztási adó, áfa, útalapba fizetendő összeg emelkedése) nyomán literenként több mint 11 forinttal adja drágábban az üzemanyagokat január 1-jétől. Így például a 98-as ólmozott benzin literje 119,90 forintba, a 95-ös ólmozatlan “eurobenzin” 114,90-be, míg a gázolaj és a hto literje egyaránt 101,90 forintba kerül az év elejétől.
A Magyar Posta január 1-jével átlagosan 20,3 százalékkal emelte hatósági áras szolgáltatásainak díját. A levélküldemények tarifája 16, a levelezőlapoké 27, a nyomtatványoké 32, a csomagküldeményeké 41, a különszolgáltatásoké 21 százalékkal nőtt átlagosan. Más szolgáltatások sem lettek olcsóbbak: az állami tulajdonú vízművek által szolgáltatott ivóvíz díja átlagosan 24 százalékkal, az állami tulajdonú csatornamű használatáért fizetett díj átlagosan 27 százalékkal emelkedett. Kedvezőbb helyzetben vannak a budapestiek. Itt január elsejétől 14 százalékkal drágult a víz, vagyis a lakosság ezentúl köbméterenként 45 forintot plusz tizenkét százalék áfát fog fizetni. Megszűnt viszont a fővárosiak egyik “kiváltsága”: ezentúl ők is fizetnek a szemétszállításért, mégpedig egyes számítások szerint havonta átlagosan 500 forintot.
S mindezek után nehezebb a kikapcsolódás is: az élvezeti cikkek – például a sör, az égetett szesz és a cigaretta – ára átlagosan tíz-húsz százalékkal emelkedik az év kezdetével.
