Győrbe, egy színházi előadására vitte randizni Stohl András Ginát A Nagy Ő legutóbbi részében. Minden jól indult: a darab tetszett a nőnek, a 3 órás játékidő ellenére is remekül szórakozott, és elárulta, izgalmas volt látnia Stohlt ilyen szerepben.
Nem indultak vissza azonnal Budajenőre, a villába, hanem megszálltak Győrben az éjszakára: közös vacsorát fogyasztottak el a hotelszobában, ahol érdekes beszélgetés alakult ki kettejük között.
Gina kijelentette, hogy őt átverték a férfiak az elmúlt időszakban, nehezen tudna megbízni újra valakiben. Majd Stohl – vacsora közben, teli szájjal – valami olyasmit mondott a nőnek, nem pontosan kivehetően: „Szerintem te a férfiaktól fosol (?)”.
Ez annyira tapintatlan és bunkó volt részéről, hogy ezzel a mondatával teljesen elvesztette a bizalmamat.
Stohl a következő beszélgetésben sem nyűgözte le randipartnerét:
– Ha nem néznék ki jól, akkor is érdekelnélek? Csak a személyiségem, csak a problémáim.
– Nem. Nem. Sose tagadtam ezt, hogy nekem a vizualitás nagyon fontos. Élvezni szeretem az életet, és ahhoz hozzátartozik, hogy egy gyönyörű nőt látsz, aki ráadásul még érdekes is.
Végül Gina rossz szájízzel távozott Győrből:
Van egy rossz hírem, András. Valószínűleg nem leszek évről évre szebb, csak rondább. Ki kell ábrándítsam, a személyiségem marad. Az itt elhangzottak alapján teljes mértékben eldőlt, hogy András és köztem soha nem lesz semmi. Teljesen elvett minden pozitívumot, amit eddig vele tapasztaltam. Nem. Ez nálam nem működik.
