Gyakorlati vállalati támogatások, amelyek valóban megkönnyítették a bejárást
A 2025-ös kihívást még többen vállalták, mint az előző évben. A bankszektor mellett a médiapiac szereplői, ügynökségek és e-kereskedők is csatlakoztak, hogy együtt gyűjtsék a „zöld kilométereket”. A program 1 728 résztvevője végül összesen 419 956 zöld kilométert tett meg autó helyett kerékpárral, gyalog, közösségi közlekedéssel, rollerrel vagy más fenntartható módon. A vállalatok ehhez saját működésükhöz igazítva biztosítottak különböző gyakorlati megoldásokat: több helyszínen voltak kitelepülések szervizzel és tanácsadással, máshol e-bike kipróbálási lehetőséget kínáltak, illetve biztonságos bringatárolókat, öltözési és zuhanyzási lehetőségeket tettek elérhetővé a munkavállalók számára. Ezek a lépések megmutatták, hogy már kisebb, alkalomszerű támogatásokkal is kézzelfoghatóan egyszerűbbé tehető a zöldebb munkába járás.
Az alternatív bejárást sokszor apró, hétköznapi akadályok döntik el
A tapasztalat azt mutatta, hogy a dolgozók döntéseit sokszor egészen hétköznapi akadályok befolyásolják: biztonságos-e a kerékpártárolás, megoldható-e a zuhanyzás és az öltözés, vagy gyorsan intézhető-e egy kisebb szervizigény.
– összegezte a kampány tanulságait a Mastercard GoGreener programért felelős marketingmenedzsere. Gyimesi Anna hangsúlyozta, „ha ezekre akár ideiglenes megoldások születnek, az már megmutatja, mennyivel könnyebb lehetne például a bringás bejárás a mindennapokban. A partnercégek felajánlásai és közös erőfeszítései ezt tették kézzelfoghatóvá: sokszor egy praktikus, helyszínre vitt segítség többet ér bármilyen üzenetnél. A végén mindig az számít, mennyire illeszkedik az új lehetőség a dolgozók mindennapjaihoz.”
A hozzáállás tartósan is megváltozhat
A visszajelzések szerint a kampány egyik tartós eredménye az volt, hogy a dolgozók és a vállalatok is nyitottabban tekintettek az alternatív bejárásra. A program idején alkalmazott megoldások – a tárolástól a szerviztámogatáson át a helyszíni jelenlétig – megmutatták, mennyit számíthatnak a mindennapi bejárást segítő apró, praktikus lépések. A cégeknél így nemcsak eszközök jelentek meg, hanem egy olyan hozzáállás is, amelyben helye lett a bringás és gyalogos bejárást támogató megoldásoknak. A kezdeményezés egyik fő sikere, ha ez a szemlélet megmarad a kampány után is.
Tíz kilóméteren belül a gyaloglás és rollerezés is vonzó alternatíva
A kampány tapasztalatai megerősítették a Mastercard megbízásából korábban készült, országos kutatás eredményeit, mely szerint a városi dolgozók többsége nem ragaszkodik egyetlen közlekedési módhoz: a hétköznapokban átlagosan két-háromfélét is kombinálnak az emberek. Bár az autó és a közösségi közlekedés továbbra is a leggyakoribb választás – mindkettőt nagyjából a dolgozók kétharmada használja –, minden harmadik válaszadó legalább alkalmanként kerékpárra ül. A mikromobilitási megoldások – például a roller vagy a gyaloglás – főként a rövidebb, 10 kilométeren belüli távokon népszerűek, míg a hosszabb, 20 kilométer feletti utaknál a többség inkább az autót vagy a közösségi közlekedést választja.
A közlekedési szokások régiónként eltérnek: Budapesten a közösségi közlekedés a meghatározó, a vidéki nagyvárosokban viszont az autó áll az első helyen, illetve ott jóval többen kerékpároznak (40%, szemben a fővárosi 17%-kal). Rövid távokon a gyaloglás vezet, közepes távolságra a közösségi közlekedés az ideális, míg hosszabb utaknál az autó kerül előtérbe.
A mikromobilitást választók leginkább a következő előnyöket emelték ki:
- Napi testmozgás biztosítása (52%)
- Alacsonyabb költségek (49%)
- Rugalmas útvonalválasztás (49%)
Akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, leggyakrabban az eszköz hiányát (39%), a nagy távolságot (35%), kényelmi szempontokat (24%) vagy a forgalomtól való félelmet (22%) nevezik akadálynak.
