Közeleg az új év, itt a fogadalmak időszaka, amikor tömegek határozzák el, hogy egészségesebben fognak élni, mint korábban. Az online felületek ilyenkor tele vannak különféle edzésmódszerek és diétás étrendek ajánlóival, életmódtippekkel.
A szaunáról és a jeges vizes csobbanásról hosszú ideje írnak mintha valódi csodákra lennének képesek: fokozzák az immunrendszer működését és az anyagcserét, segítenek a fogyásban, erősítik a szívet és az érrendszert, jót tesznek a fájós ízületeknek és messzire űzik a lehangoltságot.
A jeges vizes merülést februárban mi is kipróbáltuk, és azt írtuk, egyszerre borzalmas és felemelő. De mit mond a tudomány?
Izzadni jó
Nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, a melegnek vagy hidegnek való kitettség jót tesz-e a szervezetnek – válaszolta a BBC-nek a Dr Heather Massey, a Portsmouth-i Egyetem szélsőséges környezet és fiziológia tanszékének docense.
Massey azt mondja, az emberi szervezet egyik elképesztő képessége, hogy stabilan 36,5 és 37 Celsius fok környékén tartja a testhőmérsékletet, az emberek pedig a hétköznapokban ritkán tesztelik komolyabb kihívásokkal ezt rendszert: télen fűtött, nyáron légkondicionált helyiségekben töltik az idejük nagy részét.
„Beülni a szaunába, különösen edzés után, kétségkívül kellemes érzés. Az ember lazábbnak, mozgékonyabbnak érzi magát, enyhülnek a fájdalmai: ezek mind pozitív hatások, csak abban nem lehetünk biztosak, hogy ezek fiziológiai, vagy inkább pszichés hatások” – fejtegeti Massey.
A professzor hozzáteszi, nemrég egy tanulmány rámutatott, hogy az inzulinszint és a vérnyomás változását figyelték meg olyan embereknél, akik rendszeresen fürödnek melegvizes pezsgőfürdőben, ugyanakkor hangsúlyozza, a tudomány nagyon az elején jár ennek a területnek a vizsgálatával.
A szaunázással kapcsolatban például eddig még nem végeztek tudományos kutatást.
Sokkvadászat
Hasonló a helyzet az érem másik oldalával, a jeges vizes csobbanással, vagy fürdéssel is. Dr Massey, aki maga is lelkes jeges úszó és hetente egyszer néhány percre jeges vízbe merül azt mondja, azok akik jeges vízbe merülnek, egy rövid sokkélményt, illetve a szervezet arra adott reakcióját keresik.
Amikor az ember elmerül, önkéntelenül gyorsabban veszi a levegőt, megugrik a pulzusa, felmegy a vérnyomása és felszabadulnak az olyan stresszhormonok, mint az adrenalin, vagy a kortizol. Ez a reakció nagyjából harminc másodperc után éri el a csúcspontját, majd gyorsan zuhanni kezd.
A tevékenységnek vannak pozitív hatásai, de a tudománynak nincs válasza arra, hogy ezt valójában az extrém alacsony hőmérséklet váltja ki, vagy mindaz, ami a merüléssel együtt jár.
A hideg vizes merülést az emberek általában szabadban, egy kis testmozgással egybekötve, társaságban végzik, s ez mind kapcsolatban állhat a pozitív hatásokkal.
Dr Heather Massey azt mondja, bármibe is kezd az ember, nem az extrém hőmérséklet számít igazán, hanem az, hogy olyasmit csináljon, amit élvez.
„Gyakran beszélnek emberekkel, akik parkokban futnak és nagyon hasonló élményről számolnak be, mint azok, akik jeges vízben merülnek. A fontos, hogy az ember találjon valamit, amit szeret csinálni, és amit rendszeresen, ideális esetben társaságban végezhet. Lehet ez kertészkedés, vagy akár séta a barátokkal is.”
