Ha valaki egyszer összeírná, mely tevékenységekre illik leginkább, hogy ahány ember, annyi szokás, az alvás feltehetően előkelő helyen végezne. Baglyok és pacsirták, „gyorsalvók”, álomszuszékok, hason, háton, oldalt, gatyában vagy pizsamában, kispárna, nagypárna, vastag takaró, vékony pléd, vaksötét, lámpafény, teljes csend vagy szóljon valami – felsorolni is képtelenség az egyénileg preferált részleteket. Valójában nincs ezzel semmi baj addig, amíg az alapvető szempont teljesül: a megfelelő mennyiségű, nyugodt, pihentető alvás.
Persze jogos a kérdés, hogy miért alszunk egyáltalán, hiszen napi nyolc órával számolva életünk egyharmadát egyfajta öntudatlan állapotban töltjük. Nézhetjük úgy is, ennyivel rövidebb az aktív életünk vagy ennyivel kevesebbet élünk – csakhogy alvás nélkül nincs élet, így találta ki a természet.
Az alvás ugyanis nem hétköznapi fogalmaink szerint vett pihenés, hanem aktív regenerációs folyamat, amikor a szervezet helyreállítja a sejteket, kijavítja a sérüléseket, hiányában az immunrendszer sem tud hatékonyan működni. Laikusként talán nem is gondolnánk, hogy a hosszú távon rossz minőségű, valamint kevés alvás szív- és érrendszeri problémákhoz is vezethet, méghozzá elég ijesztő kimenetelekkel: magas vérnyomás, szívritmuszavar, szívinfarktus, stroke. Lássuk, hogyan függ össze mindez az alvással.
A sok, a kevés és a rendszertelen
Krónikus alváshiányról akkor beszélünk, ha valaki tartósan hat óránál kevesebbet alszik. A „kevés alvás” egyrészt megnöveli a magasvérnyomás-betegség, a szívkoszorúér-betegség és a stroke kialakulásának esélyét. Másrészt az alváshiánytól megnő az úgynevezett stresszhormonok (mint például a kortizol) szintje, ez pedig önmagában is a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli.
Nemcsak a mennyiség, hanem a rendszeresség is számít, mivel a rendszertelen alvás káros hatással van a szervezetre. Ez a rizikó elsősorban a több műszakban dolgozókat érinti, mert az alvási szokások folyamatos változásai megzavarják a szervezet biológiai óráját. A következmény pedig hosszabb távon a hormonális egyensúly megbomlásán túl vérnyomásproblémákhoz vezet.
Magasvérnyomás-betegség és szívritmuszavar
Alvó embert figyelve feltűnő, hogy légzése nyugodtabbá, szabályosabbá válik, és valami ilyesmi történik „odabent” is. Csökken a vérnyomás, lassul a pulzus, a szívfrekvencia, ami tehermentesíti a szív- és érrendszert, megkezdődhet a regeneráció. Csakhogy jelenleg mintegy 200 féle alvászavart ismerünk, amelyek különböző módon rontják az alvás minőségét, ezáltal pedig gátolják a regenerálódást. Egészen odáig, hogy hosszabb távon akár komolyabb szív- és érrendszert érintő betegségek is kialakulhatnak.
Alvási apnoé esetén például az érintett személy légzése kihagy alvás közben, oxigénhiány lép fel. Ezt érzékelve az agy riadót fúj, és „felébreszti” az illetőt: általában olyan rövid időre, hogy reggel nem is emlékszik rá. Ám az éjszaka során ez nagyon sok alkalommal megtörténik, és bár nem tudatosul, de minden egyes ilyen „riasztásnál” felszökik a vérnyomás, és növekszik a szívfrekvencia. Ez már önmagában is káros lehet, míg hosszabb távon szívritmuszavarokhoz és magasvérnyomás-betegséghez vezethet, amely jelentősen megnöveli többek között a szívinfarktus és a stroke esélyét.
Megér egy kivizsgálást
Az alvás tehát szorosan összefügg az egészségünkkel, így a szív- és érrendszer állapotával is. Ha keveset vagy rendszertelenül alszunk, éjszaka sokszor fel-felébredünk, az mind visszaüt, észrevétlenül rombolja létfontosságú szerveinket. Mindent összevetve, ha tartósan elégtelennek érezzük alvásunkat, vagy látszólag indokolatlanul állandóan kialvatlannak érezzük magunkat, mindenképp forduljunk orvoshoz!
Vény nélkül kapható gyógyszer
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
