Az embert sok egyéb mellett a stabil két lábon járás különbözteti meg határozottan bármilyen más emlőstől: erre egyikük sem képes, még legközelebbi rokonaink, az emberszabású majmok sem. Persze gyakran látunk, mondjuk csimpánzokat két hátsó lábukra emelkedve menni, ám ezt a mozgást a legkevésbé sem nevezhetjük stabilnak. Kacsázva, „terpeszben” haladnak, felsőtestük imbolyog, karjukat oldalra himbálják, szemmel láthatóan nem ez számukra a komfortos mozgásforma.
A járás lelke a boltozat
Ezzel szemben az ember stabilan áll és jár két lábon, sőt amibe ritkán gondolunk bele, hogy járás közben az idő 80 százalékában valójában egy lábon állunk. Ehhez elődeink komoly anatómiai változásokon mentek keresztül, megváltozott a láb hossza, átalakult a csípő formája, a majmok C alakú gerince nálunk S alakúvá módosult, illetve apróságnak tűnik, de nagyon fontos: kialakult a lábfej boltozata.
Lábfejünk egy 26 csontból, izmokból és inakból álló, precíziós szerkezet, hosszanti- és harántboltozatok alkotják, feladatuk pedig a súly elosztása, illetve a járás ruganyosságának biztosítása. Minden egyes lépésnél először a sarokcsont éri a földet, majd az ütközés erejét csökkentve a lábfej elterül a talajon, végül elrugaszkodásnál biztosítja az energiát. Mindennek a „lelke” pedig a lábfej boltozatának csontjai és inai.
Süllyed, romlik, csökken a hatékonysága
A baj csak az, hogy mint minden precíziós eszköz, így a lábfej, főleg a boltozat is, sérülékeny. Az állandó terheléstől, megerőltetéstől a láb boltozata megrogyhat, besüllyedhet, és a talpunk belső fele is érintkezésbe kerülhet a talajjal – ennek előrehaladott és jól látható következménye a lúdtalp. Nemcsak az a baj, hogy a boltozat süllyedésével járásunk rugalmassága sérül és csökken „lengéscsillapító” hatása, hanem a lábfejben és a bokában is fájdalommal, lábfáradtsággal járó, további elváltozásokat okoz.
A helyzetet csak rontja az elhízás, illetve a testsúly eloszlásának megváltozása a lábbelik viselésének hatására. Emellett számos egyéb lábbetegség alakulhat ki a kalapácsujjtól a boltozatos lábon, a tyúkszemen, a bokasüllyedésen keresztül a sarkantyúig, amelyek komoly fájdalmat okoznak és kezelésre szorulnak. Sokan talán nem is gondolunk bele, hogy fájós térdünk vagy derékfájdalmaink oka is gyakran odalent, a talpban keresendő: alapvető statikai problémák okozzák.
Alá kell támasztani
Ha pedig a probléma statikai, akkor a megoldást is itt érdemes keresni: megfelelő alátámasztással, párnázással kell támogatni a meggyengült, eldeformálódott részeket, ezt a célt szolgálják a talpbetétek. Legfőbb funkciójuk a helyes tartás és a rugalmasság biztosítása.
Ezen belül aztán léteznek, természetesen, funkció szerinti eltérések, illetve olyan termékek, amelyek segítenek megelőzni a bajt. Ha valaki állómunkát végez vagy sokat kell gyalogolnia, máris érdemes talpbetétben gondolkodnia, hiszen ennek használatával eleve kisebb eséllyel alakulnak ki a deformitások. Komolyabb egészségügyi probléma esetén a szakszerűen elkészített, egyedi betétek a leghasznosabbak, de például a zselés talpbetétek minden lábformához alkalmazkodnak.
Végezetül pedig ha alátámasztás, könnyű belátni, mennyire fontos, hogy ez tényleg a statikailag gyenge helyeken történjen. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a talpbetét ne csúszkáljon, ne mozogjon el a cipőben. Zárt bakancsban, cipőben ez logikus módon könnyebben biztosítható, míg magas sarkú, balerinacipő vagy szandál esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
