Tóth Andi 15 évesen nyerte meg az X-Faktort, melyben tíz évvel később mentorként tér vissza. Egy évtized alatt annyi mindenen ment keresztül, hogy a Bestnek adott interjújában azt mondta: élete legjobb döntése az volt, hogy tavaly márciusban saját kiegyensúlyozottsága
érdekében visszavonult.
Én is változtam, és bizony az élet is edzett. Mindig is volt egy karakán, szigorú, határozott énem, de ez inkább csak a színpadon jött ki, a magánéletben nem. Talán azért is vonzott annyira a rock, mert abban ki tudtam adni a belső dolgaimat, miközben a hétköznapokban teljesen visszafogott voltam. Ami változott az elmúlt években, hogy ez a komoly, határozott énem előtérbe került
– mondta el az énekesnő a magazinnak, hozzátéve: néha bunkónak is nevezi, de szerinte ez csak azért van, mert a szelídebb énje háttérbe szorult.
A tehetségkutató idei évadában saját, a műsorban szerzett tapasztalatait szeretné átadni a versenyzőknek.
Mentorként azt keresem, hogy kinek tudom megváltoztatni az életét. Karaktert is keresek, de leginkább hangot. Én pontosan tudom, milyen nehéz elkezdeni, milyen nehéz fennmaradni, és milyen nehéz meghozni tíz év után azt a döntést, hogy mégsem erre akarsz továbbmenni, hogy visszavonulsz. Én ezeken keresztülmentem. Hiába vagyok fiatal, az elmúlt tíz évem annyira intenzív volt, és annyi mindent megéltem, pozitívumot és negatívumot egyaránt, mintha egy negyvenéves, teljes karrier lett volna.
Azt mondta, bár visszavonult, a zene a mai napig az élete része, nem is tudna nélküle létezni, és most is énekesnőként azonosítja magát. „Mindig az is leszek még akkor is, ha már visszavonultam, és most már a tehetségek támogatása a fontos számomra” – fogalmazott Tóth Andi.
Van, aki hetvenévnyi életet leél úgy, hogy semmi izgalom nem történik vele, és igen, van olyan, aki annyira sűrűn él, hogy már harminc előtt lélekben elfárad. Én pont ezt éreztem, és ezért döntöttem úgy, ahogy. Hogy még ne égjek ki, hogy tudjam élvezni az életemet. Rájöttem, hogy tíz év alatt nem álltam meg egyetlen percre sem. Szerettem volna megélni azokat a boldog, pici pillanatokat, amik ha nincsenek, akkor kudarcként nézel az életedre.