Mire figyelj a szupermarketben, ha fenntarthatóan vásárolnál?

Az egyik legkézenfekvőbb, hogy hazai termékeket vásárolunk. Hiszen, ha az közelebbről érkezik a boltok polcaira, akkor kevésbé szennyezzük a szállításával a környezetünket, kevesebbet is kell tárolni. Arról nem is szólva, hogy zöldségek, gyümölcsök esetében a közeli forrásból származó élelmiszerek általában ízesebbek is, mint a távolabbról érkező társaik.

A SPAR esetében a hazai fókusz több dologban is megjelenik. Egyrészt ott van a HAZAI.SZERETEM termékcsaládjuk, másrészt az élelmiszer-kereskedelmi láncok közül az egyetlen, amelyik saját, ráadásul egyre bővülő, húsüzemmel, pontosabban ma már húsüzemekkel rendelkezik (a Regnum húsüzemek Bicskén és Perbálon vannak).

Emellett a magyar termelőket is segíti a szupermarket-lánc, egyrészt a Hungaricool termékversennyel, melynek győztesei megjelennek az INTERSPAR-ok polcain is, valamint a Régió Kincsei programmal, amelyen belül az ország hat régiójában több mint 100 hazai kisvállalkozás, termelő, kézműves cég, kis borászat és sörfőzde 500 terméke érhető már el a SPAR üzleteinek polcain.

A helyi termékek vásárlása nem csak környezetvédelmi szempontból fontos: a helyi termelők fenntartása a helyi gazdaságot, közösséget is támogatja.

Ha már hazai: érdemes szezonálisan táplálkozni, vagyis az évszaknak megfelelően vásárolni:például, ne télen vegyünk görögdinnyét. Ha a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket választjuk, akkor nem csak olcsóbban jutunk hozzájuk, mint szezonon kívül, de finomabbak és tápanyagokban gazdagabbak is, és nagyobb eséllyel tudjuk őket helyi termelőktől megvásárolni.

Persze vannak olyan élelmiszerek, amik nem teremnek meg Magyarországon, mint a tea, kávé, csokoládé, déli gyümölcsök. Ezek esetében pedig, ha tehetjük, figyeljünk az olyan címkékre, mint a bio, az UTZ vagy a Fair Trade. A címkék elolvasásából egyéb esetekben sem lesz bajunk, jobb a tájékozottság.

A zöldség-gyümölcs és a pékáru pultoknál érdemes arra is ügyelünk, hogy ne nejlonzacskókba csomagoljunk, hanem, ha már, biológiailag lebomlóba, vagy papírzacskóba, de talán még ennél is egy fokkal jobb az újrahasznosítható zsákok (ami persze a SPAR üzleteiben is kaphatóak): moshatóak, kis helyet foglalnak, praktikusak, és jóval kevesebb szemetet termelünk velük. Csak zárójelesen, ráadásul, manapság, mióta a sima nejlonzacskókért több boltban is plusz költséget számolnak fel, elég gyorsan meg is térülnek. Illetve, nem is kell mindent becsomagolnunk, egy fürt banán például csomagolóanyag nélkül is meg lehet venni.

Az előrecsomagolt termékeknél is érdemes azt is számításba venni, mibe van a termék csomagolva, újrahasznosítható anyagba vagy sem, vagy, hogy mennyire tűnik túlzónak a csomagolás a benne rejlő termék méretétől. A SPAR-nál például a hústermékeknél történt a közelmúltban változás. A félkilós, a Regnum Húsüzemben készülő S-BUDGET sertés darált húst egy újfajta – úgynevezett flow-pack – csomagolással jelenik meg a polcokon, ami 70 százalékkal kevesebb műanyag felhasználásával készül.

Több termékkategóriában egyre nagyobb szerepet kapnak a biológiai úton lebomló termékek, míg korábban szinte csak műanyagból lehetett belőlük találni. Ilyen termékek az egyszerhasználatos szívószálak, evőeszközök, szemeteszsákok. Egyre több készül közülük természetes alapanyagból, ezeket is érdemes keresni a boltok polcain.

Az élelmiszermentés is egyre komolyabb teret kap. A SPAR például a Munch ételmentő platformhoz csatlakozott, amelynek az applikációján keresztül az eredeti ár töredékéért meg lehet vásárolni a közeli lejáratú élelmiszereket, így azok nem kerülnek kidobásra.

A fenntartható vásárlást nagyban megkönnyíti egy apró trükk is: a bevásárlás előtt írjunk listát, mire van szükségünk, mit akarunk főzni a következő időszakban. Ez pénztárca- és környezetarát megoldás, hiszen nem vásárolunk felesleges dolgokat. A felkészüléshez, melyik termékből melyiket vegyük, melyik éri meg most a legjobban, sokat segíthet a különböző láncok mobilappikációi.