Nemrég Hunyadi Donatella volt a Talk TV ZWorld című podcastjének vendége. Kiszel Tünde lánya hamarosan Franciaországba utazik majd, hogy a Fort Boyard című műsorhoz forgasson, ám mint mondja, egyelőre úgy tervezi, nem nagyon szeretne más műsorba menni.
Nyilván a Fort Boyard sem volt tavaly ilyenkor betervezve, tehát ez is csak jött pár hónappal ezelőtt, és annyira szimpatikus volt az egész műsornak a metódusa, hogy úgy gondoltam, ez belefér. De egyébként nem szeretnék így elcelebesedni
– fogalmazott az énekesnő, aki a téma kapcsán kifejtette: úgy gondolja, az, hogy valaki híres szülő gyereke, ad neki egy kaput, amin átmehet, de hogy utána hogyan formálja a dolgot, az csak rajta múlik, így úgy véli, minden, amit elért, azt egyedül szerezte meg egy kis segítséggel a háttérből.
Mint mondta, ismeri az ismertség árnyoldalait, a külseje miatt például a mai napig sok bántást kap, melyek miatt volt idő, amikor depresszióközeli állapotba került, ám a biztos családi hátterének köszönhetően sikerült kilábalnia ebből.
A beszélgetés során Hunyadi azt is elárulta, hogy sok gyerektől hallja, hogy híres modellek, énekesek vagy táncosok szeretnének lenni, ő viszont ezt nem érzi annyira pozitívnak.
Tényleg nagyon ez van elterjedve a köztudatban, a tévében és az interneten is, hogy ez az, ami a legjobb, a minden, meg ezek az emberek vannak a csúcson. Én úgy gondolom, hogy ez nem igaz, és ezt valahogy bele kéne nevelni a gyerekekbe meg az embereknek az agyába, hogy ez igenis nem minden, és most lehet, hogy ezért megköveznek, de valamilyen szinten egy üres dolog
– magyarázta.
Ha én csak abból élnék, hogy celebműsorokba megyek, mert ugye kell, akkor belül szerintem nagyon üres ember lennék. Én attól vagyok teljes, hogy zenével foglalkozom, énekórákra járok, hogy színházba járok, koncertekre járok, klasszikus zenei meg popzenei koncertekre is.
Az interjú későbbi szakaszában a műsorvezető érdeklődésére az énekesnő elmondta, hogy mára sikerült túlszárnyalnia azokat a magával szembeni elvárásokat, amelyeket tizenévesen fogalmazott meg, úgy véli viszont, hogy még csak az útja elején jár, és bőven akad még célja.
14-15 éves koromban, amikor kezdődött a gimi, és tényleg fogalmam se volt még arról, hogy én ki vagyok, mit szeretnék csinálni, hogy fogok érvényesülni ebben a nagyon csúnya világban, mit tudok csinálni ahhoz, hogy az emberekben legyen egy pozitív vélemény esetleg, hogy megismerjenek engem. Fogalmam sem volt, kerestem magamat, és hosszú, rögös úton hosszú évek kellettek hozzá, viszont azt tudom mondani, hogy megcsináltam, és ez a legfontosabb. Hogy magadra rátalálj, ismerd magadat, mert akkor fogsz tudni bármi mást csinálni az életben. Akár karrierben, akár szerelemben, akár bármilyen emberi kapcsolatban.
A teljes beszélgetést ide kattintva lehet meghallgatni.
