Élet-Stílus koronavírus

Kezdtünk megfeledkezni a szuperbaktériumokról, pedig a probléma még a klímaváltozásnál is súlyosabb

Getty Images
Getty Images
A koronavírus-járvány alatt háttérbe szorult a szuperbaktériumok problémája, és vissza is esett azoknak az új antibiotikumoknak a fejlesztése és gyártása, amelyek alkalmasak a gyógyszerrezisztens fertőzések kezelésére. Anglia egykori tiszti főorvosa szerint mostanra olyan súlyossá vált a probléma, hogy akutabb a klímaváltozásnál is. Sally Davies szerint, ha a következő években nem történik érdemi változás, még súlyosabb következményekkel kell számolnunk, pedig már most is évente 1,2 millió ember halálát okozzák a szuperbaktériumok.

A koronavírus-járvány csak a világ kisebb problémái közé fog tartozni, ha az emberiség (ismét) szembesül azzal, hogy folyamatosan nő a jelenleg elérhető gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumok száma – figyelmeztetett Sally Davies professzor, Anglia egykori tiszti főorvosa, aki szerint az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok az egész emberiség számára súlyos veszélyt jelentenek.

Davies jelenleg az Egyesült Királyság antimikrobiális rezisztenciával (AMR) foglalkozó különmegbízottja. A szakember a Guardiannek komor képet festett arról, mi történhet, ha a világnak nem sikerül a következő évtizedben megbirkóznia a szuperbaktériumok okozta kihívással, ami nemcsak a Covidnál súlyosabb gond, de Davies szerint még az éghajlatváltozásnál is „akutabb” probléma.

„Katasztrofális a kép”

A gyógyszerrezisztens fertőzések már legalább 1,2 millió ember halálát okozzák évente, a helyzet Afrikában a legrosszabb, a Szaharától délre fekvő országokban minden ötödik, AMR által okozott haláleset ötévesnél kisebb gyermekeknél következik be.

El kellene mozdulnunk afelé, hogy elkülönítjük a kezelhetetlen embereket, hogy ne fertőzzék meg a családjukat és a közösségeiket. Szóval tényleg katasztrofális a kép.

Albin Lohr-Jones / Pacific Press / LightRocket / Getty Images Sally Davies New Yorkban 2016. június 7-én.

Az AMR azt jelenti, hogy egyes baktériumok, vírusok, gombák és paraziták által okozott fertőzések már nem kezelhetők a rendelkezésre álló gyógyszerekkel. A gyógyszereknek való kitettség lehetővé teszi, hogy a kórokozók képesek legyenek ellenállni nekik, ráadásul az antibiotikumok túlzott használata felgyorsítja ezt a folyamatot.

Amerikai tudósok az év elején is azonosítottak egy új szuperbaktériumot, ami immunis volt az addig sikerrel alkalmazott antibiotikum-kúrára.

A rezisztencia nem csak azokra lehet veszélyes, akik betegek, a szuperbaktériumok magas száma az egészségügyet is súlyos helyzetbe hozná: hatással lenne a kezelésekre – beleértve a császármetszést, a rákos betegeken végzett beavatkozásokat és a szervátültetést. Davies szerint, ha nem teszünk érdemi lépéseket, akkor a következő évek rémisztők lehetnek.

A vízhiány is felgyorsíthatja a folyamatokat

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy nemrég az Egyesült Királyság kormánya bejelentett egy nemzeti cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozóan: csökkentenék az emberek és az állatok által használt antibiotikumokat, megerősítenék a gyógyszerrezisztens fertőzések felügyeletét, egyúttal új gyógyszerek és vakcinák fejlesztésére ösztönzik a gyógyszeripart.

A koronavírus-járványból kilábaló világban a nemzetközi együttműködés és a globális egészségügyi kihívásokra való felkészültség soha nem látott fontosságot kapott

– mondta Maria Caulfield egészségügyi miniszter a terv elindításakor.

Sally Davies nem most kongatta meg először a vészharangot, több mint egy évtizede is figyelmeztetett már a problémára, de az utolsó csepp az volt számára, amikor keresztlánya, Emily Hoyle 38 éves korában gyógyszerrezisztens-fertőzés miatt meghalt.

Davies a szuperbaktériumok problémáját a generációs kérdésekkel is összefüggésbe hozta. Szerinte az ő korosztálya és az idősebbek is sokat használták az antibiotikumokat, közben pedig nem gondoskodtak arról, hogy például az élelmiszereket a lehető legkevesebb ilyen gyógyszer felhasználása mellett állítsák elő. Davies szerint „tartoznak” a gyerekeiknek, az unokáiknak azzal, hogy minél kevesebb antibiotikumot használjanak.

Mint említettük, az egykori tiszti főorvos az éghajlatváltozással is kapcsolatba hozta a krízist: szuperbaktériumok akár a fellépő vízhiány miatt is kialakulhatnak, és a tomboló viharok is terjeszthetik a fertőzéseket. De az AMR problémája még sürgősebb lépéseket kíván:

Ha nem irányítjuk és nem mérsékeljük az AMR-t, akkor több embert fog megölni, mint az éghajlatváltozás

– véli Davies.

Az orvostudomány is komoly erőfeszítéseket tett a gyógyszerek, például az antibiotikumok nem megfelelő használatának csökkentésére, de a koronavírus-járvány ezt az ügyet is megakasztotta. Az elmúlt években ráadásul kevés új antibiotikumot fejlesztettek ki, és mivel közben a szuperbaktériumok száma nőtt, a kérdés még bonyolultabbá vált.

Davies emlékeztet, hogy az antibiotikumok több mint kétharmadát a haszonállatokba tömik, általában azért, hogy elősegítsék a növekedést vagy megelőzzék a fertőzéseket, és nem azért, hogy kezeljék a konkrét fertőzéseket. Egyes ázsiai halgazdaságok „az antibiotikumokat a haleledel mellé dobták”, egyfelől azért, mert olcsóbb, de azért is, mert nem áll rendelkezésre olyan kutatás, amely meghatározná, hogy milyen fertőzések fordulnak elő a helyi halfajtákban, illetve milyen gyógymódok lehetnek a megfelelőek. Így még könnyebben csúszhatnak ki a szuperbaktériumok az ellenőrzés alól. További probléma, hogy az állatok és az emberek a bevitt antibiotikumok akár 80 százalékát is kiválasztják, drámai mennyiségű gyógyszert a vízrendszerekbe juttatva szennyezik a környezetet.

Tízszeresére nőhet a halálozások száma

Davies ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „félig tele van pohár”. A szakember elmondása szerint több olyan kezdeményezés is indult, amelyek új megközelítéseket alkalmaznak, egy nagy amerikai baromfibeszállító például leállította az antibiotikumok használatát. Davies szerint az olyan áttörések, mint a genomika és a mesterséges intelligencia egyes vívmányai, „újraélesztik” az új antibiotikumok tudományát.

Getty Images

A volt tiszti főorvos szerint nem szabad leállniuk a gyógyszeripari cégeknek az új antibiotikumok megalkotásával, és bízik abban, hogy az ösztönző programok meghozzák a gyümölcsüket, igaz, ebben a nagyvállalatoknak is partnereknek kell lenniük.

Az új antibiotikumokat minél inkább „meg kell óvni”, ezért az új gyógyszereket tartalékban kell tartani, ha a meglévő gyógyszerek nem hatnak, így a kórokozók nem fejlesztenek rezisztenciát velük szemben. Ez azonban megnehezíti a vállalatok számára, hogy garantálják a kutatásra és fejlesztésre fordított befektetéseik megtérülését.

Davies egyébként az ENSZ AMR elleni globális vezetői csoportjának tagja. A szervezet szeptemberben találkozót tart a témában, és a csoport 2030-ra kitűzött célokat sürget, beleértve az AMR miatti emberi halálozások számának 10 százalékos csökkentését, az antimikrobiális szerek mezőgazdaságban történő felhasználásának legalább 30 százalékos mérséklését.

Davies szerint nemzetközi összefogásra van szükség: olyan, országok közötti megállapodásra, kontrollra vagy akár általános érvényű globális megállapodásra, mint amiket az éghajlatváltozás kapcsán sikerül meghozni.

Az is sürgeti a megoldást, hogy az évi 1,2 milliós halálozás akár meg is tízszereződhet: Steffanie Strathdee amerikai epidemiológus szerint 2050-re évente 10 millió ember fog meghalni szuperbaktérium-fertőzések miatt, minden harmadik másodpercben életét veszti valaki, mert a beszedett antibiotikum nem reagál majd az adott baktériumra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik