Gregor Bernadett-tel készített címlapinterjút a Meglepetés, ebben egyebek mellett arról volt szó, hogy a közönség félreismeri a színésznőt, a végzet asszonyának tartják, miközben a valóságban teljesen más személyiség.
Sajnos a hétköznapi életem nem volt elég érdekes a bulvársajtónak, ezért annak idején kreáltak egy olyan nőt belőlem, aki nem én vagyok. Hasonlítottak Kleopátrához is, pedig sosem éreztem magam annak, hiszen nem úgy élek, mint ő. Fiatal korom óta családfenntartó vagyok, javarészt egyedül neveltem fel a két gyerekemet, vezetem a háztartást, a macskaalmot takarítom, a kutyáimat sétáltatom a Tabánban. Nap mint nap csupa olyan dolgot csinálok, amit a civil emberek is tesznek
– mondta Gregor, aki szerencsésnek tartja magát, hogy már nem hírértékű, ami a magánéletében történik, mert olyan sokat kap a színészi pályájától, hogy az elégedettséggel tölti el.
Az Újszínházban sokféle női karaktert játszom. Hét színdarabban vagyok látható, és kifejezetten élvezem, amikor nem kell a csábítót előadnom a színpadon. Az egyik színműben, a Fatornyokban smink nélkül, jellegtelen külsővel játszom. A közönség nem ismer fel, és ezt csak akkor tudtam meg, amikor a nézők azt kérdezték az előadás végén a nézőtéri ügyelőtől, »Jó, de hol volt ebben a darabban Gregor Bernadett, hiszen a színlapon ott a neve?«. Számomra ennél nagyobb dicséret nem is létezik, mert végre nem a külsőmön van a hangsúly, hanem a színészetemen.
