Szász Júlia tavaly novemberben szenvedett balesetet a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia előadása közben, mikor kollégájával, Horváth Lajos Ottóval métereket zuhantak egy színpadi díszletelemről. A színésznő végtag- és mellkasi sérüléseket szerzett, mentővel szállították kórházba, ahol hetekig kezelték. Szász az Elle most megjelent digitális magazinjában beszélt a gyógyulásáról.
Még mankóval közlekedem kint, de már csak eggyel, a lakásban pedig már mankó nélkül. Még erősödnöm kell, főleg a lábamnak, de a lelkemnek is. Hullámzó a hangulatom, vannak flashbackjeim a balesetről, de összességében talán már jól vagyok
– mondta el a lapnak Szász, akit bevallása szerint gyakran megkérdeznek, mikor tervez visszatérni a színpadra, de jelenleg még a gyógyulásra fókuszál.
Az orvosok a baleset után azt mondták, legalább fél év a gyógyulás, de valószínűleg egy év múlva is fogom még érezni, hogy itt-ott szúr, zsibbad, érzékenyebb. De most nem sietek sehová.
A színésznő azt mondta, a balesetben két helyen eltört a lába, három bordája tört el, egy pedig megrepedt. Később légmelle lett, ami miatt egy időben mindennap megröntgenezték. Ezt nehezen élte meg, mert folyton azon aggódott, vajon rosszabbodott-e az állapota, kell-e műteni a tüdejét. Erre végül nem került sor.
Arról is beszélt, hogy sorszszerűnek érzi a balesetet, mivel előtte kiégésközeli állapotba került.
Ideje volt, hogy kiszálljak a mókuskerékből, megálljak és újratervezzek. Szenvedélyesen szeretem, amit csinálok, de sokszor már túl nehéz volt. Azzal a maximalizmussal és átéléssel, ami ehhez a szakmához kell, nem lehet a végtelenségig pörögni. Tudom, hogy mások is rengeteget dolgoznak, valakinek ez könnyebben megy, én kicsit kiüresedtem benne.
Az elmúlt hónapokban helyre tudott rakni magában fontos dolgokat, és átgondolta, milyen döntéseket szeretne hozni a jövőben, hogyan tovább a gyógyulás után. Mint mondja, „eleinte rengeteg energiát és figyelmet vitt el a gyógyulás fizikai része. A lelki munka csak most jön, hogy végre összeforrtak a csontjaim.”
Az, hogy mit nem akar, már a kórházban megszületett benne.
A lényeg, hogy nem szeretnék annyit és úgy dolgozni, mint korábban. Csak olyan munkákat szeretnék vállalni, amelyekben maximálisan tudok hinni és visszatöltenek – ez nagyon fontos szerintem
– fogalmazott Szász. Azt mondta, a túl sok munka esetében leginkább a színházra vonatkozik, ami sérülése előtt szinte minden idejét lefoglalta. A jövőben szívesen forgatna újra, utolsó ilyen jellegű munkáján, A besúgó című sorozaton ugyanis már több mint három éve dolgozott.
