Kornélia és János is összeköltöztek a Házasság első látásra legutóbbi adásában. Összebútorozásuk helyszínéül utóbbi lakása szolgált, aki egy barátja tanácsára külön hálószobát is előkészített a feleségének – bár annak nem kifejezetten örült, hogy Kornélia ezt látva ki is jelentette, hogy marad a külön szoba.
Miután felesége helyet foglalt a kanapén, János elérkezettnek látta az alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmét arra, mi mindenre kellene odafigyelnie a lakásában, hogy megmaradjon a rend.
Láttam, hogy… nem akarom elrontani a mai napot, de láttam, hogy összegyűrted, úgy hívják, hogy díszpárna. Van bent párna, ha szeretnél kényelmesen feküdni. Tudod, ez azért van, hogy díszítse a háznak a dizájnját. Jó? Úgyhogy ha esetleg nagyon hemperegni van kedved, és le szeretnéd tenni a fejedet, akkor ne a díszpárnára, fel szoktam oda tenni. Ebből a szempontból háklis vagyok
– magyarázta, majd arra kérte feleségét, legyen kedves megigazítani az összefeküdt párnákat.
Miközben az asztalhoz invitálta Kornéliát, János azt is megosztotta vele, hogy a szőnyege is közel áll a szívéhez. Mint mondta, ügyelni kell, hogy ne koszolódjon, ezért se cipővel, se papuccsal nem szabad rálépni, ahogyan a széket sem szabad ráhúzni, mert tönkremegy.
Nem nagyon találtam szavakat János háklijaira. Nagyon meglepődtem. De biztos, hogy ez még jobban gátol abban, hogy valamennyire feloldódjak és otthonosan érezzem magam
– fogalmazott később a történekkel kapcsolatban Kornélia.
Összeköltözésük másnapján János gyerekkori traumáiról is beszélt feleségének, megosztotta vele, hogy édesapja alkoholista volt, sokat is bántotta, ezért negyedikes korában őt és a húgát is a fóti gyermekvárosba vitték a gyámügyesek, ahol két évet töltöttek el.
Meglepett. Biztos, hogy összefüggésben vannak a gyerekkori traumák, az ott nevelkedés, a szülők és a közte való kapcsolat és a mostani viselkedése között
– vonta le a következtetést a történet hallatán a feleség.
