Amióta megjelent a mozikban a Mátrix, az emberek egy részét szüntelenül foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon nem él-e valóban az egész emberiség egy szimulációban. Hogy az élet, amit élünk, nem valódi, csak mindenféle adatok és algoritmusok összessége, amit egy nagy számítógép irányít.
A felvetés a legtöbbször filozófiai síkon jelenik meg, az már ritkábban fordul elő, hogy valaki a tudomány oldaláról közelítse meg a kérdést. Az érdeklődök ezért is fogadhatják hatalmas érdeklődéssel a Portsmouthi Egyetem fizikusának, Melvin Vopsonnak a kutatását, mely szerint az egész világegyetem és a mi objektív valóságunk nem több egy szuperfejlett virtuális valóság illúziójánál. Ahogy az Indy100 írja, a fizikus kijelentette, hogy a fizikai valóság információdarabokból áll össze, és hogy elmélete szerint
Vopson a mostani elméletét a korábbi feltevéseivel igyekszik alátámasztani, melyek szerint minden elemi részecske információt tárol magáról, hasonlóan az emberi DNS-hez. A fizikus 2022-ben tett egy felfedezést, amit az infodinamika második törvényének keresztelt el. Ez kimondja, hogy az entrópia (a véletlenszerűség vagy rendezetlenség mértéke) egy izolált információs rendszerben vagy állandó marad, vagy idővel csökken – azaz a rendszer egyre kevésbé lesz kaotikus, ami arra utal, hogy a véletlenszerűség helyett valamilyen mechanizmus irányítja. A tudós a természetben folyamatosan megjelenő szimmetriát hozza példaként, aminek az elvei – mint mondja – fontos szerepet játszanak a természeti törvények tekintetében, de eddig kevés magyarázat volt arra, hogy miért lehet ez így. Most úgy sejti, hogy a magas szimmetria megfelel a legalacsonyabb információs entrópiájú állapotnak, ami magyarázatot adhat a természet erre való hajlamára. Leegyszerűsítve, Vopson szerint a természet a lehető legjobban rendezett dolgokat részesíti előnyben.
Ez a megközelítés, ahol a felesleges információt eltávolítjuk, hasonlít ahhoz a folyamathoz, amikor egy számítógép törli vagy tömöríti a felesleges információt, hogy tárhelyet takarítson meg és optimalizálja az energiafogyasztást
– példálózott.
Vopson az elméletét gyakorlatban is szeretné tesztelni. Az elképzelt kísérlet azon a következtetésén alapul, hogy az információ fizikai, és hogy az elemi részecskék rendelkeznek egy DNS-sel, ami információt tartalmaz a részecskékről. A fizikus elmélete szerint az elemi részecskékben lévő információt részecske-antirészecske ütközéssel lehet kimutatni és mérni. Decemberi nyilatkozata szerint a kísérlet végrehajtása a meglévő eszközökkel nagyrészt megvalósítható.
Vopson korábban közösségi finanszírózást is indított a projekt üdvéért, összesen 185 ezer fontot szeretett volna összegyűjteni, azonban jóval a cél elérése előtt ismeretlen okokból leállították a gyűjtést.
