2023 hosszú és nehéz év volt, sokan már biztos epekedve várták, hogy vége legyen. Új év, új remények, gondolhatnánk ilyenkor, ám jogosan vetődik fel, hogy ugyan mi változna attól, hogy új évet írunk, a világ nem lett hirtelen jobb hely azzal, hogy fordítottunk egyet a naptáron. Nem tehetjük meg ugyanakkor, hogy ennyire pesszimistán kezdjük az évet, tekintsünk inkább bizakodva az előttünk álló hónapokra!
Ezt szeretnénk elősegíteni ezzel a gyűjtéssel, amivel be szeretnénk bizonyítani, hogy igenis jó dolgok várnak ránk az idén. Íme tehát néhány dolog, ami miatt jobbra fordul az életünk 2024-ben.
A világ tüdeje erőre kap
Túlzás lenne persze azt állítnai, hogy kifogástalan állapotban tündökölne a világ tüdejének is tartott Amazóniai esőerdő, de fontos megjegyezni, hogy sokkal jobb állapotban kezdte 2024-et, mint a megelőző éveket. Az Amazonas-menti erdőirtás mértéke az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjén áll, ami azért is különösen nagy szó, mert az elmúlt években olyan intenzitással irtották a környezetet a térségben, amire évtizedes távlatban sem volt példa, ezt sikerült jelentősen lejjebb tornázni. A brazil kormány ráadásul nemrég szellőztetett meg egy 204 millió dolláros erdőtelepítési alapot, és célul tűzte ki, hogy 2030-ig leszámolnak mindenfajta illegális égetéssel, ami a környezetet rombolja. Nagy reményekkel várjuk így a nyarat, amikor a brazil űrügynökség műholdas adatok alapján pontos képet ad az Amazonas helyzetről.
A természet előre tör!
Nem csak az Amazonas állapotában látható javuló tendencia, a világ legkülönbözőbb tájain látszik a törekvés, hogy a már meglévő erdők mellett újakat hozzanak létre. Afrikában például a már korábban létrehozott 400 000 négyzetkilométernyi újulat mellett Mali csak ebben az évben további 40 000 négyzetkilométernyi területet kíván feltölteni. Hasonló a helyzet a vizekkel is. Mintegy 44 ország csatlakozott az Édesvízi kihívás elnevezésű kezdeményezéshez, aminek célja, hogy 2030-ig 300 000 négyzetkilométernyi folyót és 350 millió hektárnyi vízi élőhelyet állítsanak helyre.
Az Európai Unió pedig idén februárban várhatóan végre jóváhagyja azt a törvényt, ami természet helyreállítására irányul, aminek értelmében a tagállamok arra válalkoznak, hogy 2030-ig a élőhelyek garmadáját hozzák független vizsgálatok által meghatározott „jó állapotba”. És ez már idén elkezdődik.
SPORT! SPORT! SPORT!
Idén szökőévet írunk, és páran biztosan tudják, hogy ez egyet jelent azzal, hogy (ideális esetben) a nyáron labdarúgó Európa-bajnokságot és olimpiát is rendeznek. A sport szeretete mellett azért is különösen jó hír ez, mert fájadalmasan sok idő telt el a legutóbbi olyan nyári sportesemény óta, amit hagyományos keretek között szurkolhattunk végig. A 2018-as oroszországi labdarúgó vébé volt az utolsó olyan esemény, amit nézők előtt, nyáron rendeztek meg, a Covid-járvány egy időre a sportvilágot is a feje tetejére állította: a 2020-ra időzített Eb-t és olimpiát egy évvel későbbre tolták, és csak nagyon korlátozott számú nézőközönség előtt rendezték meg őket, a 2022-es labdarúgó vébén pedig bár már ott lehettek a szurkolók, példátlan módon télen tartották, így le kellett mondanunk a nyáresti meccsnézések öröméről.
Idén azonban minden visszatér a régi kerékvágásba. A németországi foci Eb-t június 14. és július 14. között rendezik, a kijutó csapatok között most már szokásosnak mondható módon ott van a magyar válogatott is, aminek ráadásul jó esélye van a csoportból való továbbjutásra is. A párizsi olimpiát július 26. és augusztus 11. között tartják majd, és a rendezvény nagy valószínűséggel a történelemkönyvekbe is bevonul, hiszen – amellett, hogy a breaktánc debütál a játékokon hivatalos sportágként – először teljesül majd az olimpikonok között a teljes nemi egyenlőség.
