Az ünnepek közeledtével nemcsak az ajándékokról kell gondoskodni, de a karácsonyfáról is. Vannak, akik a korábban megvásárolt műfenyőiket porolják le, sokan évről évre a vágott fa mellett döntenek, de az élő fa nappaliba költöztetése is mind népszerűbb megoldás. Azonban több dologra érdemes figyelni, ha szeretnénk, hogy minél tovább szépek maradjanak.
A témában Megyeri Szabolcs kertészmérnököt kérdeztük.
Melyek a legnépszerűbb vágott fenyőfajták a piacon?
- Magyarországon az elmúlt 30 évben a nordmann fenyők bizonyultak a legnépszerűbbnek: ezek a fák sötétzöldek, alakjuk széles, tömött. Leveleiket nem hullajtják, így viszont illatuk sem olyan jellegzetes.
- A lucfenyő szintén népszerű választás: formája keskenyebb, leveleinek elrendezése légiesebb hatást kelt. Nagyon hullik, de az illatuk hamar betölti a helyiséget, ahová teszik őket.
- Sokan kedvelik az ezüstfenyőt is, elsősorban különleges színe miatt. Az alakja ennek a fajtának is széles, erős fenyőillat viszont nem jellemzi, a levelei pedig rendkívül szúrósak.
Hogyan válasszunk?
Megyeri szerint tévhit, hogy friss fenyővel találkozunk a vásárokban.
Sok fát már novemberben kivágnak, hogy a termelőtáblákból időben eljuthassanak a vásárokra. A szakértő szerint az is csupán városi legenda, hogy ránézésre meg lehet állapítani, mennyire friss egy fenyő. Sok tényező befolyásolja a fák állapotát, ekképp a szállítás és a tárolás körülményeit is: nem mindegy például, hogy a kupac alján vagy a tetején tárolták azt, érte-e esetleg napfény, vagy hűvös időben szállították.
Amelyik növényben van víz, annak feszülnek a levelei. Ha megrázza az ember, akkor nem hullik
– meséli lapunknak Megyeri.
Mit tehetünk, hogy a karácsonyfa a lehető legtovább maradhasson szép?
Ami a legfontosabb: a lehetőségeinkhez mérten át kell gondolni, mikor érdemes megvásárolnunk a fát. Ha napokkal szenteste előtt beleszeretünk egy számunkra tetsző fenyőbe, és van kertünk, esetleg erkélyünk, bátran hazavihetjük.
Megyeri hangsúlyozza, hogy a fa tárolásánál az egyik elsődleges szempont, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk:
Ugyanakkor, ha nincs lehetőségünk a leghidegebb körülményeket megteremteni, felesleges a díszítés napja előtt vásárlásra adni a fejünket, hiszen annál előbb kezd majd száradni és sárgulni. Miután vágott növényről beszélünk, csak lassítani tudjuk elszáradásának folyamatát.
Ha eljött a díszítés napja, a benti elhelyezéssel is tudunk csalni: egy télikert vagy a ház/lakás egy fűtőtestektől távolabb eső része sokkal ideálisabb a karácsonyfának, mint mondjuk a konyha. Segíthet még a vízzel tölthető fenyőfatalp is, aminek segítségével hidratálhatjuk a fánkat, tovább zölden tartva.
Az ültetni való fák esetében jelentős lehet a különbség
Akadnak házak, ahol gyökeres/konténeres fenyőt helyeznek a nappaliba karácsonykor: a szakember szerint számos esetben a vásárlóknak nincsenek hosszútávú terveik a fákkal, csupán azért vásárolnak ilyet, mert egy élő fát tovább lehet ideálisan tárolni otthon, mint egy vágottat.
Amennyiben az ültetés mellett döntünk, nem mindegy, hogy hagyományos módon, a gyökerével együtt kivágott, vagy földlabdás fenyőt választunk.
Azt tapasztalom, hogy a gyökeres fákat, amiket termesztőktől hoznak, ott tulajdonképpen nem történik más, minthogy gyökerestül kivágják a fát. Gyakorlatilag van egy öt-nyolcéves növény, és vágnak hozzá egy kis gyökeret. Ezek döntően azért nem maradnak meg, mert a gyökérzetük 80 százaléka odaveszik. A lakásban ünneplő család hiába tesz meg bármit, nem fog megmaradni a fenyő – míg egy ki-földlabdázott megvásárlásánál már más a helyzet.
A szakember hozzáteszi, noha az élő fenyők némileg tovább maradnak zöldek, mint a vágott fák, néhány hétnél tovább azokat sem tarthatjuk otthoni környezetben, hiszen azok a körülmények, melyek nekünk kellemesek, számukra nem megfelelők.
A fenyők fenyvesekben vagy fönt a hegyekben élnek. Bevisszük a 25 fokos lakásba, ahol száraz a levegő – ez a fának maga a pokol. Két hétig elviseli, aztán szép lassan ki kell szoktatni a szabadba, majd minél hamarabb elültetni. A tavaszt nem szabad megvárni. Amint le tudjuk nyomni az ásót a földbe, már vihetjük ki. Január, február ideális erre, öntözni szükséges, nyáron pedig párásítani és figyelni az árnyékolására. A távolságokra is gondoljunk, mert ezek a növények 10-20 méter magasra is nőhetnek, szóval ha a kerítés és a ház között mindössze két szabad méterünk van, el se gondolkodjunk az ültetésen.
Vágott, élő vagy műfenyő?
Megyeri alapvetően a vágottat javasolja az ünnepi időszakra, ha viszont van elég helyünk és némi kertészi ambíciónk, az élő fa is jó választás lehet. Amennyiben utóbbi tábort erősítjük, de helyszűkében vagyunk, alternatívákban kell gondolkodjunk: vásároljunk cukorsüvegfenyőt vagy magyalt, amik közel sem nőnek akkorára, mint egy hagyományos fenyőfa. A műanyagból készült verziót viszont semmiféleképpen nem ajánlja.
„Figyelembe véve a környezetszennyező szempontokat, utóbbit semmiféleképpen nem javasolnám. A műanyagot előállítjuk, bekerül a természetbe. Azt vallom, hogy akit érdekel a környezetvédelem, ne vegyen műfenyőt. Ha vágottat vásárolunk, arra úgy kell tekinteni, mint a salátára vagy a répára. Ez egy termék, amit nem a természetből vágnak ki, hanem azért termesztik, amiért a káposztát, a szőlőt vagy a búzát – hogy felhasználjuk.”
A magyar fenyőipar jövője
Magyarországon jelenleg több vármegyében zajlik fenyőfatermelés, Megyeri borúlátó, úgy látja, van arra esély, hogy ez a tendencia hosszútávon nem lesz tartható.
2023 esős, csapadékos év volt, de ha megnézzük a korábbi évet, azt pusztító szárazság jellemezte. Nagyon izgalmas lesz, hogy a klímaváltozás felszámolja-e majd a hazai fenyőtermesztést. Félő, hogy igen, mert ezeket nem éri meg öntözni. És akkor a munkaerő-hiányról nem is beszéltünk. Különösen problémás, hogy száraz a levegő, és nem véletlen, ha megnézzünk Dániát vagy Észak-Németországot, ahol ilyen nagy fenyőtelepek vannak, ott a tengernek a hűtő-párásító hatása megmutatkozik.
